Átadták a felújított gyalui várkastélyt Erdélyben

Kultúra, 2024.05.17

Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély "magyarságunk megőrzésének" eszköze.

A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.

Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt. "Szép és megtartó mindez, hogy évről-évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg" - mondta további avatásokat vetítve elő.

Közölte: elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették."Történelmi tettnek" nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta. Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.

Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.

Semjén Zsolt rámutatott: Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát - mondta.

Hangsúlyozta: a nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. "Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése" - mondta.

Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészetté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. "Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani" - fogalmazott.

Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni. "Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastély nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot" - mondta.

Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is "a kultúrák találkozására" ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, melyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott - mondta.

Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. "Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen" - fogalmazott.

Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere a település történelmének román vonatkozásait idézte fel, a falut a multikulturalizmus, a békés együttélés szimbólumának nevezve. Örömét fejezte ki, hogy a felújított kastély révén a település felkerül a turisztikai térképre.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megnyitó után a többi romos erdélyi kastélyra is felhívta a figyelmet, melyeket még meg kell menteni.

Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette.

A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorázása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.

A kastélykert a Várkert Fesztiválnak is otthont ad, amelyet idén május 24. és 26. között tartanak. Péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, melyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.

A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.

(FOTÓ)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!