Átadták az Artisjus-díjakat
Kultúra, 2025.05.12
Geszti Péter kapta idén az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját, az év könnyűzeneszerzője Tóth Szabolcs, könnyűzenei szövegírója pedig Lombos Márton lett, de elismerést vehetett át a Parno Graszt, valamint Tornyai Péter és Bella Máté is a szerzői egyesület díjátadóján hétfőn Budapesten.
Az Artisjus huszonötödik alkalommal díjazta a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tizenegy alkotó, illetve alkotói közösség munkáját ismerte el. A díjakat hétfőn a Magyar Zene Házában adták át a korábban bejelentett irodalmi Artisjus-díjakkal együtt.
Az Artisjus közleménye szerint idén is az egyesület szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság készítette elő.
A könnyűzenei alkotói életműdíjas Geszti Péter a nyolcvanas évek elején kezdett dalszövegeket írni az Első Emeletnek, majd 1992 és 1994 között a Rapülők frontembere volt. Dés Lászlóval közösen jegyzett sikeres musicalje A dzsungel könyve (2016) és A Pál utcai fiúk (2016). Jazz+Az nevű sikeres popdzsessz-formációja 1998-tól 2000-ig volt aktív. "Színes témái, hatásos képei és a nyelv lehetőségeinek határát súroló szócsavarásai igazi csemegék értőknek és laikusoknak egyaránt" - írta méltatásában Major Eszter.
Az év könnyűzeneszerzője Tóth Szabolcs, a Sugarloaf gitárosa lett. Szerzett reklámzenéket, alapító tagja a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének, részt vett a Cseh Tamás Program kidolgozásában.
"Dalaival generációkat tanított meg arra, hogy ne csak hallgassák, hanem hallják is meg a dalok üzenetét, tartalmát" - írta róla Németh Alajos.
Az év könnyűzenei szövegírója Lombos Márton, aki a pop, a rock, a dzsessz, a kamara- és a komolyzene területén is alkot. 2024-ben jelent meg második szerzői albuma, az Egyéjszakás kalandjaim; tavaly dalokat írt mások mellett Charlie-nak és Szolnoki Péternek.
"Soraiban érződik az élet, az emberek és a világ szeretete, a kalandorság és mellette az otthon melege is" - írta Major Eszter.
Az év produkciója a Parno Grasztnak a Budapest Parkban tartott lemezbemutató koncertje lett. A zenekar tagja: Oláh József, Oláh Viktor, Horváth Sándor, Jakocska Rómeó, Oláh Heléna, Oláh Krisztián és Németh István.
Az autentikus cigányzenét játszó zenekar saját szerzeményeket is készít, Rávágok a zongorára című anyaguk első magyar albumként 2002-ben felkerült a legrangosabb világzenei listára (WMCE). "A Parno Graszt képes kortárs érvényű megszólalásra, miközben megőrzi zenei identitását" - méltatta a produkciót Both Miklós.
Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést hárman kapták meg.
A 4S Street zenekar 2018-ban alakult Gyergyószentmiklóson. Mesélek a bornak című daluk 2023-ban, A szívem ég tavaly kapott Fonogram-díjat, és szintén kétszer érdemelték ki a Petőfi Zenei Díjat. A zenekar tagja: Alin Nicuta, Mihály Csaba, Fülöp Loránd, Szabó László, Pál Andor. "Dalszövegeik emberi sorsokról, a mindennapi élet kihívásairól szólnak, zeneileg üdítő a sok klasszikusnak mondható hangszer" - foglalta össze Sebestyén Áron.
Szintén elismerést kapott Oláh Krisztián zeneszerző és zongorista, aki a 2015-ös Montreux-i Jazz Fesztiválon elért harmadik helyezésének köszönhetően együtt koncertezhetett Al Jarreau-val és Joe Sandersszel. 2021 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének oktatója. Saját zenekara az Oláh Krisztián Quartet.
"2024-es lemeze szerzői sokoldalúságát bizonyítja. A stiláris határokat lebontó, szvitszerű szerkesztésmóddal létrehozott album különleges és kiemelkedő munka" - írta róla méltatásában Bágyi Balázs.
A harmadik junior könnyűzenei díjazott Hegedűs Józsi roma származású szerző-előadó. 2023-ban jelent meg első szóló albuma, A Szívemből a félelmet kioltom, amelyet 2024-ben követett a Penészvirágok. "Dalaiban fellelhetők a magyar alter hagyományok, a cigány népdalok archaikus energiái, Cseh Tamás vagy Dévényi Ádám dalainak lírai öröksége" - fogalmazott laudációjában Both Miklós.
Az év komolyzenei műve kategóriában két alkotást díjaztak.
Tornyai Péter Passacaglia della morte című kantátájáért kapta az elismerést. Kamarazenészként (elsősorban brácsásként) a magyar és nemzetközi zenei élet aktív szereplője, több együttes tagja. Díjazott műve női és férfihangra, valamint csellóra készült.
"A 17 tétel Jób könyvének részleteire készült. A mű számos kapcsolódási pontot tartalmaz olyan kompozíciókhoz, amelyekben szintén megjelenik a halál elkerülhetetlenségének gondolata"
- írja laudációjában Tihanyi László.
Szintén az év komolyzenei műve lett Bella Máté The Cheerleaders című műve. Bella kompozícióit többek között az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern, a Klangforum Wien és a Budapesti Fesztiválzenekar adta elő, zenés színpadi darabjait több színház játssza. A The Cheerleaders a könnyűzenéből ismert alkalmazott elemeket is beemeli.
"A mű az új művészeti irányzat, a metamodernizmus egyik első magyar zenei példája. A szerző az átvett alapanyagokat stílusjátékok elemévé teszi" - mondta laudációjában Szitha Tünde.
Az év junior komolyzenei alkotója Papp Mátyás, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésének zeneszerzés szakos hallgatója. Kirakós című zongoradarabja a 2024-es Bartók világversenyen a harmadik díjat nyerte el.
"Érdeklődése az elmúlt években elsősorban a folyamatzenék lehetőségeinek feltérképezésére és a monotematikus kompozíciós elvek újragondolására irányult" - írta méltatásában Bánkövi Gyula.
Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László, akinek a nevéhez olyan szerzemények fűződnek, mint a Ha itt lennél, a Kinyílott a rózsabokor, a Szénásszekér vagy az Asszony kell a házhoz.
Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Szilágyi Ákos kapta, a többi irodalmi díjazott Kemény István, Szűcs Teri, Ács Pál, Sipos Lajos és Lányi András.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!