Bakkhánsnők-bemutató a Nemzeti Színházban

Kultúra, 2022.05.13

Euripidész Bakkhánsnők című művét állítja színpadra Theodórosz Terzopulosz görög rendező, a Színházi Olimpia egyik alapítója a Nemzeti Színházban. A darabot, amely a háborúról is szól, szombattól láthatja a közönség - olvasható a teátrum MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a próbafolyamat alatt a színészek megismerhették a rendező különleges, több évtizeden át csiszolt technikai módszerét is. "A színház szentély, a görög tragédiákat a rítus felől kell megközelíteni" - idézik a közleményben Theodórosz Terzopulosz szavait.

Csak a rítus begyakorlásával férkőzhetünk közelebb az antik tragédiához - vallja a rendező, aki szerint éppen a görög tragédia lényegét, a rítust szokták mellőzni az előadások. "Ennek a gyökerét akartam felkutatni. Ezért kezdtünk el megválni minden felesleges, az évszázadok során rárakódott teátrális hatástól, és kidolgoztunk egy módszert, ami az elakadt energia és a hang felszabadítására épül, és a test és szó egységének újraalkotását célozza" - idézte fel a rendező, hogyan indult kutatómunkája évtizedekkel ezelőtt.

Theodórosz Terzopulosz 1985-ben alapította meg az Attisz színházat Athénban, az első előadásuk 1986-ban éppen a Bakkhánsnők volt. Ez indította arra, hogy kidolgozza munkamódszerét, amely Dionüszosz visszatérése címmel kötetben is megjelent.

Ezúttal a Nemzeti Színház színpadára gondolta újra a tragédiát, amely szerinte mindig aktuális. "Politikai színházat csinálok, ami nem az aktualitások keresését jelenti, hanem azt, hogy a jelenből olvassuk Euripidész antik szövegét" - mondta, hozzátéve, hogy előadásuk a háborúról is szól, de nem kimondottan az orosz-ukrán konfliktusról, hanem általában a háborúról, legyen az bárhol is.

"Hatodik alkalommal rendezem meg a Bakkhánsnőket, és a háború réme sajnos mindig aktuálissá teszi" - jegyezte meg Theodórosz Terzopulosz.

A közleményben kiemelik, hogy a görög rendező számára Dionüszosz nem annyira a bor és a mámor, inkább a színház eksztatikus istenét testesíti meg, a kiszakadást a mindennapokból. Ezen alapul színészi tréningje is, a módszer egyfajta rítusként hozza létre azt az állapotot, amely felszabadítja a testi és lelki energiákat.

A Nemzeti Színház művészei hosszú próbafolyamat alatt ismerkedtek meg a módszerrel, az előkészületekben Szávasz Sztrúmbosz, az Attisz Színház színésze volt segítségükre. A görög színész elmondta: a bonyolult pszichoszomatikus munkamódszer révén az érzelmek, az érzékek, az ösztönök felszabadulnak, és a természetes energiák segítenek megtalálni a szerep lényegét.

A közleményben a Dionüszoszt alakító Bordás Rolandot és a Pentheusz királyt megformáló Herczegh Pétert is idézik, akik arról beszéltek, hogy az alig több mint egyórás előadás fizikai-szellemi terhelése nagyobb igénybevételt jelent, mint egy három és fél órás produkciónak a felépítése.

Az Agaué szerepében látható Szűcs Nelli szerint nagyon a mának szól a darab, holott egyetlen egy mai név vagy aktuálpolitikai utalás sincs benne, csak Euripidész szövege. "Egyértelműen láthatjuk benne a mai Európa gondjait, a pusztulást, az okokat, a haszonélvezőit, a veszteseit a rossz emberi gondolkodásmódnak" - mutatott rá Szűcs Nelli, hozzátéve: a darab arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egypólusú ez a világ, és nem szabad mindig ugyanazokat a hibákat elkövetnünk, ezért is kell a szembesítés, a figyelmeztetés. A történet szerinte arra is rávilágít, hogy a színháznak együttgondolkodásra kell hívnia az embereket.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!