Hanti Vilmos a MEASZ elnöke beszédében úgy vélekedett, hogy 76 éve a fasizmust csak katonailag sikerült legyőzni, mert a fasiszta gondolatok tovább élnek és egyre erősebbek az elmúlt években. Kiemelte, örülni kell annak, hogy 76 éve béke lett, felszabadultak a gettók, és két és fél év évig plurális demokrácia alakulhatott ki. Azok, akik Hitler oldalán vettek részt a háborúban, "áldozatai voltak a hitlerista, horthysta politikának" - mondta.

Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere az emlékezés fontosságát hangsúlyozva, az akkori történelmi eseményeket, a vészkorszakot felidézve úgy fogalmazott: "1944-45 tele drámaian mély sebet ejtett mindannyiunkon". Most, amikor Európában oly sok helyen és Magyarországon is megint életre kel a szélsőjobboldal, "fel kell emelnünk a szavunkat és azt mondani: ezt soha többé nem akarjuk" - hangoztatta.

Ferenczi István, az LMP budapesti elnöke az ostrom polgári áldozatairól, sebesültjeiről is megemlékezve közölte: a totális uralomra törekvő fasiszta rendszerek közös vonása, hogy erőszakosak, megosztók, kirekesztők, sem az egyes embert, sem az autonóm közösségeket nem tisztelik.

Bősz Anett, a Liberálisok elnöke a többi között azt úgy fogalmazott, hogy Budapesten nem az orosz tél állította meg a nácikat, "hanem azok a hősök, akikre most emlékezünk". Az ostrom katonai és civil áldozatait, kárait sorolva arról beszélt, hogy "a szélsőség - jöjjön jobbról vagy balról - soha nem vezet semmi jóra". "Egyedül a béke vezet jóra (.)" - fűzte hozzá.

Hegyi Gyula, az MSZP alelnöke a többi között kijelentette: "az, hogy a felszabadulás után négy-öt évvel mi történt a sztálini erőszak hatására Magyarországon, nem függ össze közvetlenül azzal, hogy bátor emberek az életüket adták a fasiszták kiveréséért, Budapest és Magyarország felszabadításáért". Fel kell lépni minden háborús és hidegháborús uszítás ellen - hangoztatta.

Erőss Gábor (Párbeszéd), a VIII. kerület alpolgármestere beszámolt arról, hogy Józsefvárosban néhány hónapja nyolc újabb - a náci és nyilasterror áldozataira emlékeztető - botlatókövet helyeztek el. A felszabadulás a béke és annak az ünnepe, hogy "az ország és főváros és az ország megszabadult ettől az elnyomó, pusztító, gyilkos rezsimtől" - hangoztatta, hozzátéve, hogy az antifasiszta harc a "mai nap és a jövőben is aktuális".

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.

Hetvenhat éve, 1945. február 13-án befejeződött Budapest ostroma, Buda szovjet elfoglalásával a fővárosban véget értek a harcok.