Csák János a törvénnyel kapcsolatban megjelent kritikákat infantilisnak minősítette és azok kapcsán leszögezte: az Aczél György-féle "tűrt, tiltott, támogatott" idők már nagyon régen elmúltak. A minisztérium nem kíván sem központosítani, sem központi utasításokat adni a különböző kulturális intézményeknek - tette hozzá.

Az a törekvésük, hogy az új törvény tájékozódási lehetőséget biztosítson mindenki számára, aki "be akar jönni a kulturális közfeladat-ellátásba" - fogalmazott Csák János.

Kiemelte: az állam közfeladat-ellátási tevékenységéhez szükség van arra, hogy a különböző művészeti ágakat olyan szabályozással, irányítási, módszertani, személyi, továbbképzési rendszerrel lássák el, amely mindenütt egységes. "Ez történik most" - fogalmazott.

Az új kulturális törvény többek között arról is újszerűen fog rendelkezni, hogy hogyan kell kiválasztani egy kulturális intézményvezetőt, valamint hogy milyen módszertani továbbképzéseket kell vállalnia - hangsúlyozta a miniszter.

Az új törvény öt, már meghaladottá vált törvényt és tizenhat kormányrendeletet fog megszüntetni - mondta Csák János.

A kulturális források regionális elosztásával kapcsolatban a miniszter kiemelte: korábban ezek nyolcvan százalékban budapesti, húsz százalékban pedig vidéki kulturális intézményeknek jutottak. Az arányosság elve ma már azonban sokkal jobban érvényesül, hiszen napjainkban körülbelül a juttatások kétharmada kerül Budapestre, egyharmada pedig vidékre.

A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a 173 járási központban mindenhol elérhető legyen a kulturális kínálat: ebben a kultúrstratégiai intézményeknek kiemelkedő feladatuk lesz.

Az új kulturális törvényt elsősorban a 2019-es Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvény által meghatározott, mintegy húsz kultúrstratégiai intézmény, többek között a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Fővárosi Nagycirkusz, a Néprajzi Múzeum, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum véleményezi - jegyezte meg a miniszter.

Hozzátette: az új törvény következtében egységes, átlátható és arányos rendszer fog kialakulni a kulturális területen a széleskörű egyeztetéseket követően.

Ennek a kormányzatnak a kulturális programja "a zsidó-keresztény kultúrkör hagyományainak a megőrzése és a jövőnek való átadása" - mondta Csák János, aki felidézte, hogy a magyar állam a GDP egy százalékát, azaz az európai uniós átlag dupláját költi kulturális közfeladat-ellátásra.

Ezt az előbbi program alapján kell elosztani, nem pedig nyers lobbizási tevékenységek alapján - hangsúlyozta a miniszter.

"Hűségesek vagyunk Hamvas Bélához, Klebelsberg Kunóhoz, Babits Mihályhoz" - fogalmazott Csák János, hozzátéve, hogy a kulturális tárca új intézmények felállítása helyett a jövőben inkább kiemelkedő produkcióknak, projekteknek fog támogatást nyújtani.

Célként jelölte meg, hogy a kulturális szféra a jövőben hálózatosan működjön, ahol a különböző kulturális intézmények között együttműködés valósul meg. A miniszter erre jó példaként említette a Magyar Géniusz Programot.

A tárcavezető hangsúlyozta a mecenatúra szükségességét, kiemelve a Szimpózium Szalon jelentőségét, melynek célja, hogy az üzleti szektor képviselőit összehozza a kulturális szféra szereplőivel.

A felsőoktatásról szólva kiemelte: egyértelműen nőtt a magyar felsőoktatás minősége az utóbbi években, amit az igazol, hogy jelenleg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak körülbelül 14 százaléka külföldi diák, ezzel az adattal pedig a világ élvonalába került Magyarország.

"A rendszerünk nagyon vonzó" - jegyezte meg, kiemelve, hogy a jövőben tovább kell javítani a felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményét, többek között növelni kell a publikációk számát a legnagyobb presztízsű folyóiratokban, valamint a különböző egyetemek közötti kutatási együttműködések számát is.

Mindenki előtt nyitva áll az ajtó, hogy az állami vagy a modellváltott egyetemi rendszert választja - szögezte le a miniszter, aki hozzátette, hogy a modellváltott egyetemek ugyanakkor nagy fokú szuverenitást kaptak és nem kívánnak ismét állami egyetemmé válni.