A keddi budapesti sajtótájékoztatón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, az Év Családbarát Emlékhelye Díj fővédnöke emlékeztetett, hogy Magyarországon 2010 óta olyan családbarát fordulat történt, amelynek az eredménye már számokban is mérhető. Ma, a nehéz gazdasági helyzet és a nem is olyan távol dúló, két háború ellenére is háromszor annyit költünk a költségvetésben a családokra, mint 2010-ben - tette hozzá.

"A nagy kormányzati szándékokat ki kell, hogy egészítsék azok a kezdeményezések, melyek a hétköznapjainkat teszik könnyedebbé akkor, ha családban élünk" - mutatott rá Szentkirályi Alexandra, hozzátéve, hogy ilyen kezdeményezés a 2023 júliusában alapított díj is. Szerinte ez utóbbi jó jelzés abba az irányba, hogy érdemes a családokba fektetni, az ugyanis mindig meg fog térülni.

"Ismernünk kell a múltunkat és a jelenünket ahhoz, hogy a jövőnkre megfelelő válaszokat tudjunk adni. Ebben tud iránytű lenni a történelmi emlékhelyek sokasága" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte: "egy olyan kezdeményezés első fejezete ér most célba, amely ahhoz a törekvésünkhöz kapcsolódik, hogy megpróbáljuk a nemzeti emlékezet helyszíneit tudatosan közelebb vinni nemcsak a fiatalabb generációhoz, hanem a családokhoz is".

A díjjal a 83 nemzeti- és történelmi emlékhelyből azokat jutalmazták, melyek a családokat különös gonddal és előkészítéssel vonzzák magukhoz - fűzte hozzá Móczár Gábor.

A győztes pályázókra az a feladat hárul, hogy megpróbálják a családtudatos gondolkodást küldetésként teljesíteni - fogalmazott Móczár Gábor, hozzátéve, hogy a kezdeményezés fontos lépést jelent a magyarságtudat és nemzeti identitás erősítésében a jövő nemzedékeiben.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a díj odaítélésében fontos szempont volt többek között az, hogy a helyszín jól megközelíthető legyen a családok számára, könnyen lehessen babakocsival közlekedni, de számított a különböző szolgáltatások megléte is.

Az is szerepet játszott a díjazásnál, hogy a helyszínen minél több korosztály számára legyen megfelelő program, valamint hogy az emlékhelyen a nemzeti ünnepeken a családok le tudják-e róni a kegyeletüket - fűzte hozzá Kardosné Gyurkó Katalin.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos az eseményen megköszönte az elismerést, és elmondta, hogy felújítások célja Hauszmann Alajos tervei szerint újjáépíteni a Budavári Palotanegyedet és visszaadni a várat a magyar embereknek. "A célunk az volt, hogy olyan tereket és épületeket alkossunk és azokban olyan programokat valósítsunk meg, amelyek miatt érdemes újra és újra ellátogatni hozzánk, és érdemes elhozni a család apraja-nagyját is, mert itt mindenki megtalálja a kedvére való időtöltést" - fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve: jövőre új, témájában a várhoz kapcsolódó játszóteret alakítanak ki a Déli kertekben, a Déli rondella és a Buzogánytorony közelében.

A NÖRI által küldött írásos összegzés szerint az elismerésre bármely nemzeti vagy történelmi emlékhely pályázhatott egy, a NÖRI és a NOE által összeállított kérdőív kitöltésével.

Az elismeréssel arra szeretnék ösztönözni a 21 nemzeti és 62 történelmi emlékhelyet, hogy programjaik tervezése során, valamint infrastrukturális fejlesztéseik kialakításakor törekedjenek arra, hogy a családosok számára vonzóvá tegyék történelmünk ikonikus helyszíneit.

A szeptember 30-i határidőre összesen 24 - négy fővárosi és húsz vidéki - pályázat érkezett. A bíráló bizottság tagja volt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke, Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója, Tóth Krisztina, a Mészáros Csoport CSR igazgatója, valamint Molnár-Bánffy Kata, a Képmás Magazin laptulajdonosa voltak.

(FOTÓ)