Emlékhelyet is avatnak a szolnoki csata 175. évfordulóján
Kultúra, 2024.02.24
Nyolc lovas, kétszáz magyar és horvát határőr hagyományőrző katona vonul fel a szolnoki csata 175. évfordulója alkalmából rendezett hadijátékon március 2-án a Tisza-parti vármegyeszékhelyen. Az esemény alkalmából emlékhelyet is avatnak - szerepel a város honlapján.
Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
A közlemény idézi Szalay Ferencet, Szolnok polgármesterét (Fidesz-KDNP), aki a Kossuth téri programmal kapcsolatban azt mondta: a város minden évben egy győztes csatával kezdi az évet, "ami kell a lelkünknek, s reméljük, kitart év végégig az érzés".
A császári-királyi védelem parancsnoka Ladnai Bálint hagyományőrző százados, a támadó magyar királyi seregek parancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes - írták. A rendezvény katonai szakértője Négyesi Lajos lesz - közölték.
A közlemény idézi Udovecz Györgyöt, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnökét, aki főszervezőként az ország egyik legszínvonalasabb hagyományőrző hadijátékának nevezte a szolnoki eseményt. Mint mondta: március 2-án délután koszorúzást tartanak az 1849. március 5-én elesett honvédok emlékére állított emlékműnél a Szabadság téren, majd Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emlékére állított tábla előtt a Lengyel Légió utcában. Ezt követően avatják fel a Szolnoki csata történelmi emlékhelyet a Verseghy parkban. Az avatás után várják a csatát megelevenítő hadijátékra az érdeklődőket a Kossuth téren - szerepel a közleményben.
A tájékoztatás szerint 1849 március első napjaiban a császáriak megszállva tartották Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot. A haditerv bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott, és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. A szolnoki csata győzelemmel ért véget, a császári hadvezetés katasztrófaként értékelte az ütközetet, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban - olvasható.
A közlemény idézi Szalay Ferencet, Szolnok polgármesterét (Fidesz-KDNP), aki a Kossuth téri programmal kapcsolatban azt mondta: a város minden évben egy győztes csatával kezdi az évet, "ami kell a lelkünknek, s reméljük, kitart év végégig az érzés".
A császári-királyi védelem parancsnoka Ladnai Bálint hagyományőrző százados, a támadó magyar királyi seregek parancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes - írták. A rendezvény katonai szakértője Négyesi Lajos lesz - közölték.
A közlemény idézi Udovecz Györgyöt, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnökét, aki főszervezőként az ország egyik legszínvonalasabb hagyományőrző hadijátékának nevezte a szolnoki eseményt. Mint mondta: március 2-án délután koszorúzást tartanak az 1849. március 5-én elesett honvédok emlékére állított emlékműnél a Szabadság téren, majd Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emlékére állított tábla előtt a Lengyel Légió utcában. Ezt követően avatják fel a Szolnoki csata történelmi emlékhelyet a Verseghy parkban. Az avatás után várják a csatát megelevenítő hadijátékra az érdeklődőket a Kossuth téren - szerepel a közleményben.
A tájékoztatás szerint 1849 március első napjaiban a császáriak megszállva tartották Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot. A haditerv bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott, és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. A szolnoki csata győzelemmel ért véget, a császári hadvezetés katasztrófaként értékelte az ütközetet, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban - olvasható.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!