Mint felidézik, 180 éve, 1843. március 21-én született Marosbogáton Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató, akinek munkássága jelentős hatást gyakorolt a magyar armenológiára. Születésének évfordulójáról az OSZK tematikus tartalomszolgáltatással emlékezik meg, a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé tette a magyar armenológia fénykorában alkotott, örmény származású erdélyi írók műveinek gyűjteményét - áll a közleményben.

A felületen összesen 74 tétel digitalizált változata vált szabadon hozzáférhetővé, így Ávedik Félix A magyar örménység múltja és történeti jelentősége, Gopcsa László Örmény regék, Herrmann Antal Az örmények, Merza Gyula Az örmény rítus magyar missziója, Lukácsy Kristóf Adalékok az erdélyi örmények történetéhez, Patrubány Lukács Örmény tanulmányok című műve, valamint Szongott Kristóf munkái, fordításai is.

Az örmények a honfoglalás korszaka után, több csoportban, illetve több időszakban települtek be a Kárpát-medencébe, a legnagyobb létszámban a 17. század második felében érkeztek Erdélybe. Több településen találtak lakóhelyet, legnagyobb számban az általuk létrehozott Szamosújváron telepedtek le, amit Örményvárosnak (latinul Armenopolis, németül Armenierstadt) is neveztek - áll a közleményben.

Szongott Kristóf élete összefonódott szeretett városával, legnagyobb hatású tevékenysége az Armenia című folyóirat szerkesztése volt, amely elhozta a magyar armenológia fénykorát - emeli ki az OSZK közleményében. Szongott igyekezett a lehető legszélesebb szerzőgárdát bevonni a folyóirat készítésébe Erdély területéről, valamint az országhatáron túlról egyaránt.

A tudományos és ismeretterjesztő írásokat közlő lap politikától mentesen, Magyar-örmény havi szemle alcímmel jelentetett meg genealógiai, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti, történelmi írásokat, emellett szépirodalmat is közölt, valamint rövid híreket az örmény világból, magyar nyelven, az együttélés közös érdekeit ápolva - hangsúlyozza az intézmény közleményében.