A királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra 1974-ben az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről - közölte a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) az MTI-vel.

Mint írják, az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.

Az évforduló alkalmával Takács Ágoston régész kalauzolja végig az érdeklődőket a gótikus szoboregyüttest bemutató állandó kiállításon, a tárlatvezetésen szó esik az ásatás kulisszatitkairól és körülményeiről is. A már feltárásukkor nemzetközi szenzációnak számító kincsek megújult kiállításon láthatók.

A leletegyüttes mellett a szobrok készítésének a korszakát is megismerhetik az érdeklődők. A Nádméz és tikmony című tárlatvezetésen a középkori gasztronómia kap főszerepet. Áttekintik a középkori főzési és étkezési szokásokat, a társadalom különböző rétegei által fogyasztott ételeket, a korabeli fűszereket.

A közleményben kiemelik, hogy a szoborlelet termében egy másik szenzációs régészeti lelet is található. 1999-ben, egy sziklába vájt kútból, 10 méter mélyről egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textil-darabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok, az úgynevezett magyar-Anjou címeres selyemkárpit összeillő részei. A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legbecsesebb emléke - emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy az érdeklődők a lelet mellett további, napjainkig sok kérdést felvető tárgyat láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba is B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével.

A Liliom, holló, félhold című tárlatvezetésen a Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota története és helyreállított terei ismerhetők meg. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek - köztük a Gótikus terem, a Kápolna és a Tárnokház -, várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A tárlatvezetésen a látogató 3D-animációs filmek, lapozható Corvina-másolat és érintőképernyős játékok segítségével repülhet vissza a középkori palota világába - áll a közleményben.

A palota úgynevezett dongaboltozatos pincéje ezen a napon egyetlen alkalomra megnyílik az érdeklődők előtt. A pincelátogatáson a csaknem két évtizede zárva tartó középkori sírkőkiállításba nyerhetnek betekintést az érdeklődők, és részt vehetnek Takács Ágoston régész tárlatvezetésén.

Szoborhistóriák című rendhagyó tárlatvezetésen Egyed Brigitta színész és bohóc közreműködésével életre kelnek a múzeum gótikus szobrai, lesz korabeli élőzene, előadóművészet, középkori vásári színjáték, miközben megismerjük a leletegyüttes és a korszak történetét - írják.

A programról további információk a www.varmuzeum.hu/gotikus-nap linken találhatók meg.