Csak úgy vagyunk képesek közös jövőt építeni, ha tisztában vagyunk közös múltunkkal, mert a jövő a múltban fogant meg - fogalmazott a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hozzátéve, hogy a tárlat mérföldkő ebben a folyamatban.

Kásler Miklós, aki Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális miniszterrel közösen nyitotta meg a kiállítást, kiemelte: a maga nemében páratlan és hiánypótló kiállítás azért jött létre, hogy bemutassa, milyen volt a magyar és a horvát nép viszonya, hogyan hatott egymás kultúrájára, művelődésére, hagyományaira a két nemzet, és hogyan forrt össze ez az általában testvéri sorsközösség abban a 800 évben, amikor a két állam egymással egységben, a Szent Korona egyesítő hatalma alatt létezett.

Kevesebb mint egy évszázad volt a különbség a két keresztény királyság létrehozása között: I. Tomiszlávot 925-ben nevezte a pápa egy levelében királynak, míg I. Istvánt 1001-ben koronázták a világtörténelemben egyedülálló módon apostolkirállyá. A két nép és az uralkodók között hamar szoros kapcsolat alakult ki, ezt bizonyítják azok a dinasztikus házasságok, amelyeknek köszönhetően a két ország az Árpádok alatt egyesült - hangsúlyozta Kásler Miklós.

Hozzátette: a két ország perszonálunióban, a Szent Korona országaiként, együtt, de saját jogrendszere alapján, független államként alkotta meg azt a birodalmat, amely Európa meghatározó nagyhatalmává vált az Árpádok alatt, és az is maradt az Anjouk és Hunyadiak idején.

"Az évszázadok alatt együtt védtük Európát a rátámadó tatároktól, az Oszmán Birodalomtól, együtt igyekeztünk megőrizni függetlenségünket, akár keletről, akár nyugatról veszélyeztették" - emlékeztetett a tárcavezető.

Úgy vélte: azért fonódhatott össze ilyen erősen a két nép, mert közösek voltak az értékek, a célok és az érdekek.

Szavai szerint az 1867-ben megtörtént kiegyezés logikus folyamata a közös történelemnek: ez biztosította Horvátország társországi státuszát, az autonómiát, az alkotmányt, a helyet a magyar országgyűlésben és a neki járó történelmi jogokat.

Bár a XX. század történelmi eseményei, tragédiái elválasztották egymástól a két nemzetet, fontos, hogy a ma élő generációk megismerjék az ezeréves közös történelmet, azt, hogy hogyan segítette egymást a két nemzet, hogyan küzdött testvérként, vállt vállnak vetve - hangsúlyozta a miniszter.

A tárlat 306 műtárgya között - amelyek közül 106 magyar gyűjteményekből származik - szerepel Zrínyi Miklós szablyája és sisakja, amely a Bécsi Szépművészeti Múzeumból érkezett a galériába, valamint Horvátország legrégebbi, piros-fehér kockás címeres zászlója 1647-ből, amelyet az Esterházy Magánalapítványtól kölcsönöztek a kiállításra. Megtekinthető lesz továbbá Szent Lászlónak zágrábi katedrálisban őrzött palástja, valamint Szent István koponyaereklyéje is.

Az érdeklődők megismerhetik még Munkácsy Mihály Az agár című festményét és Vlaho Bukovac horvát festő Dubravka című alkotását, amelyet utoljára 1894-ben láthatott a zágrábi közönség. A festményt az 1896-os budapesti millenáris kiállításon vásárolta meg a magyar állam, és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéhez tartozik.

A tárlatot az év első felében, Horvátország európai uniós soros elnöksége alatt tervezték megnyitni, de a világjárvány miatt el kellett halasztani. A kiállítás két hónapig látogatható Zágrábban, majd decemberben Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba költözik, amelynek honlapján azonban - egy virtuális tárlat formájában - már most ízelítőt kaphat belőle a magyar közönség.