Erdő Péter bíboros a kiállítás megnyitóján kiemelte, az Aranybullában az alkotmány jelképét tiszteljük, és az egyház szerepének jelentőségét növelte, hogy a prímás küldetése volt a király figyelmének felhívása a keresztény értékekre.

Török Csaba, a főszékesegyházi kincstár igazgatója emlékeztetett arra, hogy az Aranybullából kiadása idején hét másolat készült, ezek közül egyet Esztergomban őriztek, de ez megsemmisült. Később családi adományból kaptak egy 1318-ban készült másolatot, amely az okirat legkorábbi előfordulásának számít, mivel a kiadáskori másolatok is eltűntek.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, a most kiadott nagyobbik emlékérme az Aranybulla pecsétjének eredeti méretével azonos. Az arany emlékérme a színesfém emlékérme előoldalára ráilleszthető, ez egyedülálló különlegesség a magyar emlékérme-kibocsátások körében. Az érméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte.

Ismertetése szerint az arany emlékérme előlapján a kizárólag II. András király aranybulláján használt országcímer modern ábrázolása, a hátlapján pedig az Aranybulla modern kivitelű, körirat nélküli uralkodóábrázolása látható. Az "1222" évszám az Aranybulla kiadásának, a "2022" az emlékérmék kibocsátásának évére utal.

Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,50 gramm, átmérője 11 milliméter, széle sima, ebből tízezer darab készíthető verdefényes kivitelben.

A színesfém emlékérme előlapján oklevélábrázolás látható, a megsemmisült Aranybulla legkorábbi hitelesített másolatának szövegrészletével és az eredeti Aranybulla országcímeres oldalt megjelenítő függőpecsétjével. Hátlapján az eredeti Aranybulla függőpecsétjének az uralkodót ábrázoló oldala jelenik meg.

A színesfém érme súlya 117,5 gramm, átmérője az Aranybulla eredeti pecsétjének méretével megegyezően 67 milliméter, ebből patinázott kivitelben szintén tízezer darab készíthető.

Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, nevét aranypecsétjéről kapta. Jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették - írta összegzésében az MNB.

Hozzátették: így került be az Aranybulla Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén pedig egészen 1848-ig az Aranybulla volt a magyar rendi ellenállás, a magyar függetlenségi törekvések egyik sarokköve.

Galériánk