Mint a szervező Magyar Kertörökség Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelik, a kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a koronavírus-járvány alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen. Az elmúlt időszakban egyre látogatottabbá váltak a szabadtéri, a természet közelihelyek, a komplex kulturális örökséget hordozó kertörökségi helyszínek.

A közlemény szerint a konferencia megnyitóján Lánszki Regő építészeti államtitkár kiemelte: véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében. A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor kiemelte: "nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk (...) ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos főtájépítészt is".

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei és dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is.

Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke elmondta, hogy az alapítvány ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis a fenntartás folyamatosan növekvő költségei és a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket. Kiemelte: a turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen egyre többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre.

Stefano Dominioni, az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott: Európában a tájturizmus második helyen szerepel a turisztikai célok között, ezért a turizmusnak biztosítania kell a szolgáltatásokat a megnövekedett igények kielégítésére. Ennek érdekében hozták létre a Európai Kulturális Útvonalakat, amelyek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében kijelentette: a tavalyi év a visszarendeződésé volt a turizmusban, ami kedvező feltételeket teremt a kertturizmust is magában foglaló kulturális turizmus bővüléséhez. A külföldről Magyarországra látogatók körében a magyar kultúra, az épített és a természetes örökség felfedezése központi szerepet tölt be a városnézés és a fürdőturizmus mellett. Úgy vélte, a kertturizmus oldhatja a magyar turisztikai koncentrációt is, valamint hozzájárul a fenntartható turisztikai kínálat színesítéséhez.

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy céljuk a magyarországi történeti kertek közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítása és széles körű bevezetése, amely lehetővé teszi a természeti értékek megóvását, valamint közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését.

A szakmai előadások és workshopok mellett a téma iránt érdeklődő közönséget csütörtökön este Az Éden kalauzai címmel beszélgetésre várják, amelyen Borbás Marcsi, McMenemy Márk és Szomoru Miklós kert-influenszerekkel Vincze Attila tájépítész beszélget. A részletes program az MKA honlapján olvasható.