Magyar turkológusok török nyelvű életrajzi kislexikonját mutatták be az MTA-n

Kultúra, 2022.06.14

Magyar turkológusok török nyelvű életrajzi kislexikonját mutatták be szerdán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában.

A több mint 250 oldalas enciklopédia a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet, a Türksoy, Magyarország ankarai nagykövetsége és a Liszt Intézet együttműködésében készült el; a kötetet Fodor Gábor szerkesztette. Szultanbaj Rajev, a Türksoy főtitkára méltatásában a kötet céljának nevezte, hogy megemlékezzenek "a magyar testvérnép" legfontosabb turkológusairól és bemutassa a szakterületen "úttörőnek számító" munkáikat. A könyv kiemelt figyelmet fordít az iskolateremtőkre és mindazokra, akik tovább viszik ezt a hagyományt - tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy a kötet Vámbéry Ármin születésének 190. évfordulóján jelent meg.

Szervezete tevékenységét ismertetve szólt arról, hogy a Türksoy számos programot szervez tagállamaiban és azon országokban, ahol rokonnépeik élnek. Szultanbaj Rajev egyúttal méltatta Magyarországnak a török világgal ápolt sokoldalú kapcsolatait. Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője elmondta, hogy az enciklopédia 98 magyar turkológus rövid életrajzát és a fontosabb művek jegyzékét tartalmazza, annak összeállítása - mint fogalmazott - "becsületbeli ügy volt". Dávid Géza történész, turkológus, az ELTE BTK professor emeritusa a magyar turkológia történetének főbb csomópontjait is felelevenítve közölte, hogy a Türksoy korábban az Eurázsia turkológusai sorozat keretében megjelentette az orosz, később a kazah és a kirgiz turkológusokat bemutató köteteket. A magyar tudósokat jegyző kötetet Magyarország ankarai nagykövetségén mutatták be - tette hozzá. Vásáry István, az ELTE Török Filológiai Tanszékének professor emeritusa egyebek mellett arról szólt, hogy a turkológia Magyarországon "nemzeti tudomány volt", ugyanis a magyar történelem két szálon is kapcsolódik a törökséghez: az oszmán-török hódoltság időszakával és a 10. század előtti magyar történelemmel. Szavai szerint a modern turkológia kezdete Vámbéry Ármin nevéhez fűződik, aki "mindkét vonalat feszegette". Az eseményen Ivanics Mária, a Szegedi Tudományegyetem altajisztika tanszékének professor emeritusa a többi között ismertette a tanszék által folytatott tudományos kutatás irányait.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!