Március 15. - A lengyelországi Tarnówban kiállítják az Erdélyi panoráma újabb felújított részletét
Kultúra, 2024.03.15
A délkelet-lengyelországi Tarnówban bemutatják pénteken a Huszár című képet, amely az 1849-es nagyszebeni csatát ábrázoló körkép, az Erdélyi panoráma újabb felújított részlete - közölték a tarnówi regionális múzeum honlapján.
A bemutatóval a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, Bem József tábornok születésének 230. évfordulójáról, valamint a nagyszebeni csata 175. évfordulójáról emlékeznek meg - olvasható a közleményben.
Az ünnepségnek a helyi vasútállomás műemléképületében 2017-ben létesített, Panorama elnevezésű bemutatóterem ad helyet, ahol a Jan Styka lengyel festő műhelyéből származó, 1897-ben keletkezett körkép több elemét őrzik.
Ez lesz az Erdélyi panoráma újabb részletének, a Huszár című képnek az első nyilvános bemutatása az alkotás felújítása után - emelték ki.
A huszár képe több mint 2,3 méter magas és 1,7 méter széles, és a panoráma egyik központi elemét képezi, a festő ugyanis eredetileg ezen részlet közelében helyezte el a magyar seregeket irányító Bem tábornokot kísérő csoportot - mondta el pénteken Kazimierz Kurczab, a tarnówi múzeum igazgatója a PAP hírügynökségnek.
Kurczab felidézte: a huszárképet a múzeum egy poznani magángyűjteményből vette meg 2021-ben, a 100 ezer zlotys (9,2 millió forint) beszerzést a Kis-lengyelországi vajdaság önkormányzata támogatta. Az előzőleg több évtizeden át egy lakásban őrzött festmény felújításra szorult, a restaurálást a krakkói szépművészeti akadémián végezték.
Tarnówban jelenleg az Erdélyi panoráma 24 részletét őrzik.
A panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka akkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Styka mellett több művész, köztük - a másik nagy magyar történelmi panorámán, a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött. A körképet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították, ugyanis a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint, hasonló méretben készültek és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.
A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. A Bem tábornok szülővárosában, Tarnówban működő múzeum 1977 óta gyűjti a világszerte szétszóródott körképrészleteket.
A körképből egyelőre összesen 39, jelenleg külföldi magángyűjteményekben is található részletet azonosítottak, ami az eredeti mű mintegy egyharmadát teszi ki.
Az ünnepségnek a helyi vasútállomás műemléképületében 2017-ben létesített, Panorama elnevezésű bemutatóterem ad helyet, ahol a Jan Styka lengyel festő műhelyéből származó, 1897-ben keletkezett körkép több elemét őrzik.
Ez lesz az Erdélyi panoráma újabb részletének, a Huszár című képnek az első nyilvános bemutatása az alkotás felújítása után - emelték ki.
A huszár képe több mint 2,3 méter magas és 1,7 méter széles, és a panoráma egyik központi elemét képezi, a festő ugyanis eredetileg ezen részlet közelében helyezte el a magyar seregeket irányító Bem tábornokot kísérő csoportot - mondta el pénteken Kazimierz Kurczab, a tarnówi múzeum igazgatója a PAP hírügynökségnek.
Kurczab felidézte: a huszárképet a múzeum egy poznani magángyűjteményből vette meg 2021-ben, a 100 ezer zlotys (9,2 millió forint) beszerzést a Kis-lengyelországi vajdaság önkormányzata támogatta. Az előzőleg több évtizeden át egy lakásban őrzött festmény felújításra szorult, a restaurálást a krakkói szépművészeti akadémián végezték.
Tarnówban jelenleg az Erdélyi panoráma 24 részletét őrzik.
A panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka akkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Styka mellett több művész, köztük - a másik nagy magyar történelmi panorámán, a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött. A körképet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították, ugyanis a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint, hasonló méretben készültek és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.
A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. A Bem tábornok szülővárosában, Tarnówban működő múzeum 1977 óta gyűjti a világszerte szétszóródott körképrészleteket.
A körképből egyelőre összesen 39, jelenleg külföldi magángyűjteményekben is található részletet azonosítottak, ami az eredeti mű mintegy egyharmadát teszi ki.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!