Megemlékezést tartottak Klösz György halálának 110. évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben

Kultúra, 2023.09.14

Klösz György német-magyar fényképész, a magyarországi városfotózás úttörője halálának 110. és Budapest egyesítésének 150. évfordulója, valamint síremlékének felújítása alkalmából megemlékezést tartott a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és Budapest Főváros Levéltára csütörtökön a Fiumei úti sírkertben: ez alkalomból a fényképész korabeli Budapestet bemutató fotóiból nyílt szabadtéri kiállítás.

A megemlékezésen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta, hogy a NÖRI mint a Fiumei úti sírkert fenntartója Budapest születésének 150. és Klösz György halálának 110. évfordulóját összekapcsolva Klösz György képein keresztül mutatja meg a főváros születésének pillanatait.

Hozzátette: Budapest születésének 150. évfordulója nem csak Klösz György fotói miatt kapcsolódik a Fiumei úti sírkerthez. Itt nyugszik több jelentős polgármester, köztük Ráth Károly, Gerlóczy Károly és Kammermayer Károly.

Emellett több, a főváros arculatát meghatározó építész, Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Ybl Miklós és Alpár Ignác nyughelye is a nemzeti emlékhely, ahol olyan neves szobrászművészek sírjai is megtalálhatók, akik Budapest jelentős közszobrait alkották, köztük Zala György, Strobl Alajos - fűzte hozzá.

A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy Klösz György halálának évfordulójára nem csak a kiállítással emlékeznek. A Miniszterelnökség támogatásával, a Nemzeti Sírkert felújítási programja keretében közel kétmillió forintból újították fel a fényképész síremlékét, amelynek az eddig hiányzó váza díszítőeleme is visszakerült a helyére, Jánossy László, Klösz György ükunokájának köszönhetően.

A kiállítás megszervezésében Budapest Főváros Levéltára is részt vett, a képeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye bocsátotta rendelkezésre - tette hozzá Móczár Gábor.

Jánossy László, Klösz György ükunokája az ünnepségen arról beszélt, hogy a Darmstadtban született fényképész "szívvel-lélekkel" magyarrá vált és boldog volt, ha magyarul beszéltek vele. Kortársai szerint kolerikus természetű és hihetetlen munkabírású ember volt - mondta Jánossy László.

Emlékeztetett, hogy Budapesten Klösz György építette az első vízmeghajtású hidraulikus liftet Kossuth Lajos utcai fotóműterméhez.

Elmondása szerint Klösz Györgynek két emléktáblája is megtalálható Budapesten: az egyik bronz emléktáblát 1986-ban állították és a Ferenciek tere metróállomás folyosójának falán látható, a másik pedig fotóműterménél, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt található meg.

Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója felidézte, hogy Klösz György első pesti évei során főleg portréfotózással foglalkozott, de az 1870-es évek elején megkezdett munkájával örökre beírta magát Budapest történetébe mint az egyesített főváros századfordulós arculatának egyik legfontosabb és talán leghíresebb képi megörökítője.

Hozzátette: az 1870-es évektől évtizedeken át következetesen fényképezte az épülő, eltűnő, átalakuló és minden újabb lépéssel világvárossá váló Budapestet. Klöszt képei készítése során a hitelesség és az archiválási szándék vezérelte: legfontosabb célja az akkori városkép hű megörökítése volt - hangsúlyozta a főigazgató.

Elmondta, hogy a kiállításon látható fényképek töredéke annak a hagyatéknak, amelyet Klösz György hagyott az utókorra. A fiával, Pállal létrehozott vállalatot 1948-ban államosították, ennek köszönhetően került a levéltárba az 1960-as években a cég iratanyaga és 14 fénykép-mintaalbum, amelyekben 2026 darab fénykép található: ezek közül 1100 örökítette meg Budapestet és a főváros eseményeit 1873 és 1913 között. Az albumokat több mint húsz éve digitalizálták.

Az október végéig látogatható kiállításnak Klösz György eredeti állapotába visszaállított síremléke melletti terület ad helyet.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!