Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: 2000. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a határozatot, amelyben február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, Közép- és Kelet-Európában elsőként létrehozva ezzel külön emléknapot az áldozatok számára. November 25-ét pedig 2012-ben nyilvánította a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.

Kovács Béla parlamenti képviselő, az FKgP főtitkárának 1947-es letartóztatása volt az egyik első lépés Magyarországon a totális diktatúra kiépítése felé - mondta a helyettes államtitkár. Felidézte: a sztálini kommunizmus legkegyetlenebb éveiben politikai okokból, koholt vádak alapján vagy akár indoklás nélkül is képesek voltak ártatlan embereket elhurcolni, hogy aztán a kényszermunka táborokban elképzelhetetlen körülmények között tartsák fogva őket.

Kiemelte: sok év telt el, mire a kommunizmus bűneit, a táborok borzalmait fel lehetett tárni, és közösen meg lehetett kezdeni e nehéz örökség feldolgozását.

A bűnösök célja az volt, hogy mindez titokban maradjon, de nem számoltak azzal, hogy lesznek szép számmal, akiket nem tudnak megtörni - mondta, hozzátéve: voltak olyan írók, költők, művészek, akik megörökítették saját és társaik szenvedését. Munkáik nem pusztán alkotások, de megalkuvást nem ismerő, rideg jegyzőkönyvek is a kommunisták által elkövetett gaztettekről - fogalmazott. "A szerencse és a gondviselés miatt hazatérő hadi és politikai foglyok, az elhurcolt átlagpolgárok félve elmesélt történetei mellett tőlük, a Gulagot megjárt művészektől tudhatjuk, hogyan is festett a földi pokol" - mondta.

"Bármennyire is nehéz szembesülni ezekkel a művekkel, nekünk mégis meg kell tennünk, mert ezekben az alkotásokban nincs más, mint az igazság - fogalmazott a politikus, aki szerint a Szolzsenyicinhez hasonló művészek nélkül, köztük számos magyar kiválósággal, aligha lehetett volna lerántani a leplet a Gulag borzalmairól. Megjegyezte: nincs olyan család Magyaroroszágon, amelyen így vagy úgy ne hagytak volna nyomot a 20. század elnyomó rendszerei.

Hangsúlyozta: a Miniszterelnökség fontos feladatának tekinti a Gulag áldozatairól és a kommunizmus áldozatairól való megemlékezést.

Mint elhangzott, a konferencia a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány rendhagyó sorozatának hatodik része.

Kovács S. Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti tárának igazgatója elmondta: az alapítvány konferenciájának 2016-ban adtak először helyet. A múzeum fontos feladatának érzi, hogy megemlékezzen a kommunizmus áldozatairól.

Kiemelte: 2017-ben megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Málenkij Robot Emlékhely, amely méltó emléket állít az áldozatoknak. Ennek a szenvedésnek a kutatása, emlékezetének fenntartása a Nemzeti Múzeumnak és egész nemzeti közösségünknek a fontos feladata - hangsúlyozta.

Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: a rendszerváltoztatás után felavatták az alapítvány Honvéd téri emlékművét, Veszprémi Imre alkotását, és a művészet lehetőséget adott arra is, hogy az egykori rabok, vagy az egykori rabokat szóra bírók elmondják az elmondhatatlant. Így születtek meg Sára Sándor művészi erejű filmjei, Galgóczy Árpád Gulag trilógiája, és így kerültek Magyarországon is kiállítóterembe az üldözött Nikolaj Gettman Gulag-képei.

Hozzátette: a Gulag-Gupvi emlékévek során számos művészeti alkotás keletkezett és a 2018-ban meghirdetett középiskolás pályázatukon is sok megrázó grafikát, festményt, videót láthattak a diákoktól.

A művészet ihlette Gulag-tematika felkarolása fontossá vált az alapítvány számára - mondta, hozzátéve: 2023-ban összművészeti pályázatot hirdettek a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen, amelynek eredményhirdetését és bemutatóját a konferencia végén tartják.

(FOTÓ)