Tájékoztatása szerint a megnyitón Hoppál Péter, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke méltatta a két Szervátiusz - Temesi Ferenc szavaival élve a magyar képzőművészet ikertornyai - művészetét.

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a pontosítást hajtsák végre a felhasznált anyagon!

PONTOSÍTOTT VÁLTOZAT - Megnyílt a Szervátiusz Szalon Budapesten

Budapest, 2021. június 25., péntek (MTI) - Különféle kulturális és tudományos rendezvénynek ad majd otthon a Budapesten megnyílt Szervátiusz Szalon, amely a két neves szobrászművész, Szervátiusz Jenő (1903-1983) és fia, Szervátiusz Tibor (1930-2018) szellemiségét folytatva szervez programokat.

Szervátiusz Klára, Szervátiusz Tibor özvegye, a Szervátiusz Alapítvány elnöke és a szalon elindítója az MTI-nek elmondta, hogy a jövő évtől rendszeresen tartanak egyebek mellett zenei, irodalmi, tudományos rendezvényeket és könyvbemutatókat.

Tájékoztatása szerint a megnyitón Hoppál Péter, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke méltatta a két Szervátiusz - Temesi Ferenc szavaival élve a magyar képzőművészet ikertornyai - művészetét. Petrás Mária csángó népdalénekes, keramikusművész a lányával, Alinával énekelt, Csűrös Csilla író, újságíró az Emeld fel, uram, népemet című interjúkötetet méltatta, amelyet a Szervátiusz Alapítvány adott ki újra és amelyben nemcsak a beszélgetőtárs Szervátiusz Klára, hanem a melléklet fotóinak készítője is.

"Ahogyan a jeles keramikusművész naponta fohászkodik Istenhez népéért, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében változatlanul a nemzet felemelkedésért dolgozni" - fogalmazott Szervátiusz Klára. Felidézte, hogy Szervátiusz Tibor az 1950-es években járt Moldvában.

Szervátiusz Jenő kolozsvári születésű magyar szobrász, a romániai magyar művészeti élet egyik vezéralakja volt. Művészetének főként az erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik. Élete utolsó éveiben Magyarországon élt.

Fia, Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze szintén Kolozsváron született, a Securitate zaklatásai miatt 1977-ben települt Magyarországra. Hatalmas életművet hagyott maga után, alkotásai köztereken, múzeumokban, közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatók. Emlékét őrzik a felesége gondozásában megjelent albumok mellett az életművét bemutató monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy által alapított ösztöndíj is.