Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez. Mint írják, Wittgenstein - az állandó javító szándék és az életút komoly kitérői miatt is - mindössze egyetlen filozófiai művet publikált, az első világháború lövészárkaiban íródott fiatalkori opust, a Tractatus Logico-Philosophicust. Az 1918-ban befejezett Tractatus centenáriuma adta az ötletet Denise Parizek kurátornak, hogy kiállítás formájában mutassa be a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját.

A tárlat szombati megnyitóján az olasz Laura Rambelli és a román NOIMA csoport performanszát is megtekinthetik az érdeklődők. Több kísérőprogram is szerveződött a kiállítás köré: a március 12-én Mekis Péter előadása, március 22-én múzeumpedagógiai foglalkozás, április 4-én Derek Jarman Wittgenstein című filmjének vetítése, míg április 19-én kurátori tárlatvezetéssel egybekötött finisszázs várja az érdeklődőket.

A Wittgenstein nyomán született nemzetközi vándorkiállítás először a bécsi Wittgenstein Házban mutatkozott be, utána 2019-ben Bulgáriában, Veliko Tarnovóban volt látható nagy sikerrel az ottani helyi alkotókkal kiegészülő anyag. A tárlat útja a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális fővárosi programok keretében a Muzeul de Artában.

A kiállító művészek Zarko Aleksic, Christa Bartesch, Mandarina Brausewetter, Oscar Cueto, Forgács Péter, Maria Grün, Halász Péter Tamás, Ágnes Hamvas & Hubert Hasler, Michael Koch, Yukika Kudo, Kútvölgyi-Szabó Áron, Valentina Lapcheva, Vlado Martek, Svetlana Mircheva, Virgilius Moldovan, Eva-Maria Schartmüller, Robert Reszner, Tóth Márton Emil, Várnai Ágnes, Borjana Ventzislavova, valamint Franz Wassermann.