November 8-án vesznek végső búcsút Marosi Miklós építésztől
Kultúra, 2021.10.21
November 8-án, hétfőn 14 óra 30 perckor a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Marosi Miklós építésztől - tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) csütörtökön az MTI-t.
Életéért november 11-én, csütörtökön 18 órakor mondanak szentmisét a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
Marosi Miklós Széchenyi-, Ybl-, Pro Architectura- és Prima-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke életének 79. évében október 8-án hunyt el.
Az MMA néhai alelnökét a Magyar Művészeti Akadémia mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közti Zrt. is saját halottjának tekinti.
Az építész életművében a legváltozatosabb műfajok megtalálhatók, de túlnyomórészt középületeket, köztük kórházakat, szállodákat tervezett.
Marosi Miklós 1942. december 16-án született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait 1960 és 1965 közt végezte az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). 1963 és 1965 között a Műegyetemi Hallgatói Tervező Irodában, 1965-tól 1971-ig a Postai Tervező Intézetnél (POTI), majd 1970-től a Középülettervező Intézetnél (KÖZTI Zrt.) dolgozott tervezőként, később műteremvezetői, építész osztályvezetői, stúdióvezetői, vállalati főépítészi beosztásban.
A rendszerváltás után, 1996-ban lett az immár magánirodaként működő KÖZTI Igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től az MMA rendes tagja, 2017-től az MMA alelnöke volt.
A tervezés mellett 1975-től vállalt szerepet az építészetoktatásban, később tervtanácsokban, a Magyar Építész Kamara bizottságainak munkájában, a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztőbizottságában, a Magyar Művészeti Akadémia elnöki testületében és különböző szakmai csoportokban.
Mesterei között a legjelentősebbek Hofer Miklós, Jánossy György és Zalaváry Lajos voltak. Marosi Miklós nevéhez fűződik számos magyarországi kórházépület, városi szállodák, műemléki rekonstrukciók, irodaházak - köztük a Wienerberger téglaipari vállalat budapesti székháza (1998), illetve a KÖZTI 1993-ban elkészült saját irodaépülete - de ő tervezte a Kodály Múzeumot (1988) és az Újbuda Bevásárlóközpontot (1998) is.
A Széchenyi-díjas építész az utóbbi években a volt BM-kórház területén felépülő Magyar Építészeti Múzeum megvalósításán dolgozott.
Marosi Miklós élete során számos elismerésben részesült. 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1981-ben Ybl Miklós-díjat, 1995-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 2005-ben Prima díjat, 2013-ban Széchenyi-díjat kapott. 2017-ben, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Művészeti Akadémián köszöntötték akadémikustársai.
Marosi Miklós Széchenyi-, Ybl-, Pro Architectura- és Prima-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke életének 79. évében október 8-án hunyt el.
Az MMA néhai alelnökét a Magyar Művészeti Akadémia mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közti Zrt. is saját halottjának tekinti.
Az építész életművében a legváltozatosabb műfajok megtalálhatók, de túlnyomórészt középületeket, köztük kórházakat, szállodákat tervezett.
Marosi Miklós 1942. december 16-án született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait 1960 és 1965 közt végezte az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). 1963 és 1965 között a Műegyetemi Hallgatói Tervező Irodában, 1965-tól 1971-ig a Postai Tervező Intézetnél (POTI), majd 1970-től a Középülettervező Intézetnél (KÖZTI Zrt.) dolgozott tervezőként, később műteremvezetői, építész osztályvezetői, stúdióvezetői, vállalati főépítészi beosztásban.
A rendszerváltás után, 1996-ban lett az immár magánirodaként működő KÖZTI Igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től az MMA rendes tagja, 2017-től az MMA alelnöke volt.
A tervezés mellett 1975-től vállalt szerepet az építészetoktatásban, később tervtanácsokban, a Magyar Építész Kamara bizottságainak munkájában, a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztőbizottságában, a Magyar Művészeti Akadémia elnöki testületében és különböző szakmai csoportokban.
Mesterei között a legjelentősebbek Hofer Miklós, Jánossy György és Zalaváry Lajos voltak. Marosi Miklós nevéhez fűződik számos magyarországi kórházépület, városi szállodák, műemléki rekonstrukciók, irodaházak - köztük a Wienerberger téglaipari vállalat budapesti székháza (1998), illetve a KÖZTI 1993-ban elkészült saját irodaépülete - de ő tervezte a Kodály Múzeumot (1988) és az Újbuda Bevásárlóközpontot (1998) is.
A Széchenyi-díjas építész az utóbbi években a volt BM-kórház területén felépülő Magyar Építészeti Múzeum megvalósításán dolgozott.
Marosi Miklós élete során számos elismerésben részesült. 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1981-ben Ybl Miklós-díjat, 1995-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 2005-ben Prima díjat, 2013-ban Széchenyi-díjat kapott. 2017-ben, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Művészeti Akadémián köszöntötték akadémikustársai.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!