Pungor Ernőre emlékeztek pénteken a Fiumei úti sírkertben
Kultúra, 2024.03.01
Pungor Ernő vegyészmérnökről, kutatóról, egyetemi oktatóról, az analitikai kémia világhírű tudósáról emlékezett meg pénteken a Fiumei úti sírkert 27-es parcellájában a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI).
Pungor Ernő a rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a Boross-kormánynak is - olvasható a NÖRI MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
Pungor Ernő számára mindig a tudomány, az egyetem, de főként a kutatás és a fejlesztés, a kutatóintézetek világa jelentette azt a helyet, ahol otthon érezte magát - hangsúlyozta a megemlékezésen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Pungor Ernő egykori minisztertársa. Mint mondta, Pungor Ernőt nemcsak a tudományos megismerés, hanem az emberi kapcsolatok bővítése, a kutatási eredmények alkalmazása is élénken foglalkoztatta.
Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy minisztersége idején Pungor Ernő emberi és szakmai tekintélyével, a tudományos szervezetekben kifejtett szerepvállalásával, széles körű kapcsolataival hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kutatók bekapcsolódjanak a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, és a magyar gazdaság újra fejlődő pályára álljon. "Nemcsak kutató, hanem a munkatársait és a tehetséget becsülő, a fiatalok előmenetelét segítő igazi tanár volt" - hangoztatta Latorcai János.
Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) természettudományi alelnöke emlékeztett arra, hogy Pungor fiatal munkatársaival együtt bejelentett szabadalma alapján indult el Magyarországon - a világon elsőként - az ionszelektív elektródok gyártása.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója arról beszélt, hogy az 1980-ban megnyílt, úgynevezett akadémiai parcellában (27-es parcella) már több mint hatvan akadémikus nyugszik, köztük Pungor Ernő.
Az 1923-ban született Pungor Ernőt 1976-ban az MTA tagjává választották. Székfoglalója témája a műszeres elemzés volt. Több könyve és ezernél is több tudományos publikációja jelent meg, találmányainak száma száz körülire tehető.
A rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a Boross-kormánynak is (1990 és 1994 között). Ezt követően a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány intézethálózatának tudományszervezője volt: 1994-2001-ig főigazgatója, 2002-tól haláláig főtanácsadója.
Pungor Ernő kutatói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Akadémiai Aranyéremmel (1988), Gábor Dénes-díjjal (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend közép- és nagykeresztjével (1998, 2003) és Magyar Örökség Díjjal (2003).
Emlékének méltó megőrzése érdekében 2008 óta minden évben Pungor Ernő-díjjal ismerik el a kémiai tudományos kutatások terén kimagasló érdemeket szerzett, 45 év alatti kutatók, szakemberek munkáját - áll a közleményben.
Pungor Ernő számára mindig a tudomány, az egyetem, de főként a kutatás és a fejlesztés, a kutatóintézetek világa jelentette azt a helyet, ahol otthon érezte magát - hangsúlyozta a megemlékezésen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Pungor Ernő egykori minisztertársa. Mint mondta, Pungor Ernőt nemcsak a tudományos megismerés, hanem az emberi kapcsolatok bővítése, a kutatási eredmények alkalmazása is élénken foglalkoztatta.
Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy minisztersége idején Pungor Ernő emberi és szakmai tekintélyével, a tudományos szervezetekben kifejtett szerepvállalásával, széles körű kapcsolataival hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kutatók bekapcsolódjanak a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, és a magyar gazdaság újra fejlődő pályára álljon. "Nemcsak kutató, hanem a munkatársait és a tehetséget becsülő, a fiatalok előmenetelét segítő igazi tanár volt" - hangoztatta Latorcai János.
Hudecz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) természettudományi alelnöke emlékeztett arra, hogy Pungor fiatal munkatársaival együtt bejelentett szabadalma alapján indult el Magyarországon - a világon elsőként - az ionszelektív elektródok gyártása.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója arról beszélt, hogy az 1980-ban megnyílt, úgynevezett akadémiai parcellában (27-es parcella) már több mint hatvan akadémikus nyugszik, köztük Pungor Ernő.
Az 1923-ban született Pungor Ernőt 1976-ban az MTA tagjává választották. Székfoglalója témája a műszeres elemzés volt. Több könyve és ezernél is több tudományos publikációja jelent meg, találmányainak száma száz körülire tehető.
A rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a Boross-kormánynak is (1990 és 1994 között). Ezt követően a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány intézethálózatának tudományszervezője volt: 1994-2001-ig főigazgatója, 2002-tól haláláig főtanácsadója.
Pungor Ernő kutatói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Akadémiai Aranyéremmel (1988), Gábor Dénes-díjjal (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend közép- és nagykeresztjével (1998, 2003) és Magyar Örökség Díjjal (2003).
Emlékének méltó megőrzése érdekében 2008 óta minden évben Pungor Ernő-díjjal ismerik el a kémiai tudományos kutatások terén kimagasló érdemeket szerzett, 45 év alatti kutatók, szakemberek munkáját - áll a közleményben.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!