Szabados György emlékest június 11-én a Fonóban

Kultúra, 2021.05.18

Tíz éve hunyt el Szabados György Kossuth-díjas zongoraművész és zeneszerző, a magyar improvizatív zene atyja és Európa-szerte elismert alakja. Emlékére június 11-én dzsesszestet rendeznek a Fonó Budai Zeneházban.

Halála óta felnőtt egy új zenész generáció, amelynek tagjai már nem álltak vele közvetlen kapcsolatban, munkásságának hatása azonban egyértelműen kitapintható náluk. Geröly Tamás dzsesszdobos hívására tizenöt muzsikus emlékezik zenével a Fonó színpadán, azon a helyen, ahol számos alkalommal Szabados György is fellépett - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.

Az emlékesten közreműködik Ajtai Péter (bőgő), Ávéd János (szaxofon), Baranyi Bence (dobok), Berta Zalán (basszusgitár), Boldi Tamás (zongora), Cseke Dániel (szaxofon), Dóczi Bence (gitár), Gyárfás Attila (dobok), Hock Ernő (bőgő), Kováts Zoltán Sándor (bőgő), Kováts Gergő (szaxofon), Menyhért Márton (gitár), Miklós Szilveszter (dobok), Pozsár Máté (zongora) és Szelevényi Vito (trombita).

A belépés a megváltott belépőjegy mellett érvényes védettségi igazolvány felmutatásával lehetséges. A Fonó területén beltéren kötelező a maszkviselés, kivéve a vendéglátóegységet.

Szabados György 1939-ben született Budapesten. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. A dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott.

Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozta. Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban.

1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot. Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat. 2000-ben a Magyar Művészetért díjat, 2001-ben a Szabó Gábor-életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat, 2011-ben, halála előtt három hónappal pedig a Kossuth-díjat vehette át.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!