Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutató pénteki sajtóbejáráson úgy fogalmazott, bár két markánsan eltérő életművű alkotóról van szó, korábbi közös kiállításaik már bizonyították, jól működnek együtt, műveik erősítik egymás hatását.

A kurátor elmondta, a tárlat anyagának válogatása során arra törekedett, hogy hasonló léptékben jelenjen meg a két művész: így Incze Mózes mintegy félszáz festményét, valamint Boldi 35-38 szobrát láthatja a közönség a szecessziós palota két szintjén.

Nátyi Róbert hangsúlyozta: mindkét művész kötődik a tradíciókhoz, az elmúlt századok műhelyhagyományaihoz, alkotásaik középpontjában egyaránt az emberábrázolás áll és műveikkel a 21. század közönségéhez szólnak. Ugyanakkor Incze Mózes festményein az egészen aprólékos, már-már hiperrealizmusba hajló ábrázolásmód jelenik meg, olykor feltűnik a körülöttük lévő világ visszaadásának németalföldi barokkot idéző virtuozitása. Boldi carrarai márványból vagy saját, egyedi eljárásával megmunkált, bronzból öntött, archaikus letisztultságú szobraiban pedig a végletekig visszabontja, szinte szimbólummá emeli a formákat.

A közönség számára az teheti igazán izgalmassá a szeptemberig látható kiállítást, hogy bemutatja, mennyire másként ábrázolja ugyanazt az emberi testet az anyagot tökéletesen uraló, a mesterségbeli tudás teljes birtokában lévő szobrász és festő - mondta a kurátor.

A kétfajta megközelítésmód érdekes harmóniát hoz létre a kiállítási térben, a rendezés során törekedtek arra, hogy az alkotások ne konkuráljanak egymással - tette hozzá. A festményeket és szobrokat a Reök-palota tereihez, léptékéhez alkalmazkodva válogatták és rendezték el, úgy, hogy minden mű megőrizze autonómiáját.