Lázár János építési és közlekedési miniszter a kiállítás pénteki megnyitóján hangsúlyozta: fő célkitűzése, hogy a következő harminc évben a mennyiség helyett a minőség uralja a magyar építészetet, amelyet a rendszerváltás után évtizedes, évszázados lemaradás jellemzett. Mára azonban a keretek és a lehetőségek újraszabásával arra törekednek, hogy a minőség írja felül a mennyiséget - emelte ki.

"A korszellem reflektáltatja az építészetet" - mondta a szeptember 15-éig látható tárlat megnyitóján Lázár János, hozzátéve, a korszellemnek - azaz világ kihívásainak, intellektuális dilemmáinak - minden alkotásban meg kell jelennie.

Lázár János arról is beszélt, hogy az építészet identitásképző: ha egy gyermek végigmegy az utcán, egy életre meghatározza a gondolkodásmódját az őt körülvevő épített környezet - jegyezte meg.

Nem a stílusirányzatok számítanak, hanem az adott épület minősége, illetve hogy az reflektál-e a közvetlen környezetére - hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jogi hátteret a tavaly elfogadott, a Magyar Építész Kamarával és az építész társadalommal megalkotott, a magyar építészetről szóló és az állami beruházások rendjéről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályok teremtik meg.

Az anyagi lehetőségek kapcsán Lázár János kiemelte: feladatának tartja, hogy a törvényi keret megalkotásán túl az állami beruházásokkal is lehetőséget teremtsen a magyar építészek számára. Példaként említette, hogy az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg Magyarországon.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának a III. Építészeti Nemzeti Szalon kiemelt támogatásáért.

Mint mondta, az építészet egyszerre szolgálja az embert, de mérnöki tevékenység is. Mindkettő nagy kihívást jelent az építészetnek ebben a felgyorsult, változó világban - fogalmazott. Emlékeztetett: kiállítás valamennyi termében tettenérhető az a művészeti törekvés, hogy az építő művészet "a harmónia ura", beleértve az architektúra esztétikai és szakrális vonatkozásait. Ebben az értelemben a kiállításon bemutatott építészet túlmutat önmagán - hangsúlyozta Szegő György.

Turi Attila építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a legrangosabb seregszemlének nevezte az Építészeti Nemzeti Szalon kiállítását. Mint mondta, a tárlatot rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik.

Arról beszélt, hogy a Szalon hívó szava, a helyi érték arra utal, hogy az építészeti alkotások értékéhez hozzátartozik az, amit a hely, a környezet és a fenntartó közösség tesznek hozzá.

Ez a kiállítás ünnep a magyar építész társadalomnak. A tárlat arra a megtartó erőre mutat, amely az építészet lényege, sajátos, belső fénye - fogalmazott Turi Attila.

A szervezők közleménye szerint a HelyiÉrték III. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításán két kiemelt témakör van: az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete. Az épített örökség helyzetét feltáró szekció a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből.

A kiállítási tér végpontján kap helyet az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják.

Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja. A művészi épületfotók az egyedi történetmesélés eszközeivel az épületek új arcát tárják a látogató elé, betekintést adva az anyag mögött meghúzódó emberi történetekbe, az építészet humán dimenzióiba, rávilágítva arra, hogy egy épület "helyi értékét" a használó közösség igazolja vissza napról napra.

A kiállítás főkurátora Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, felkért társkurátorai Gutowski Robert, Perényi Tamás és Ferencz Marcel Ybl-díjas építészek.

(FOTÓ)