A koreográfus több évtizedes alkotómunkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely állandó inspirációt jelent az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára.

Zs. Vincze Zsuzsa az MTI-nek elmondta: a Táncról álmodom a Kossuth-díj kapcsán született alkotói est, egy életmű összefoglalása és visszatekintés a teljesség igénye nélkül. Az összeállításba a legkedvesebb koreográfiáit, változatos hangulatú munkákat választott.

Mint mondta, a drámai hangvételű darabok mellett részletek láthatók azokból az egész estét betöltő táncszínjátékokból is, amelyeket az utóbbi évtizedekben írt. Köztük van A koppányi aga testamentuma alapján készült Végvárak, vitézek című darab és az Éljen Petőfi! című táncszínjáték is, amely végigkíséri Petőfi életét. A régebbi előadások közül a hagyományainkat, szokásainkat megjelenítő Téli tánc című darabból látható a Fonó.

"Olyan epizódokat mutatok be egy-egy táncjátékból, amelyeket én koreografáltam" - mondta, kiemelve, hogy férjével, Zsuráfszky Zoltán koreográfussal közösen dolgoznak. "Általában én írom a táncforgatókönyveket, utána közösen, megosztva készítjük a koreográfiát, férjem a rendező-koreográfusa a daraboknak, én pedig a társrendező vagy forgatókönyvíró" - magyarázta.

Kiemelte: ugyan koreográfusként kapta a Kossuth-díjat, de jelmeztervezőként is megemlítették, ezért a táncszínház előcsarnokában azokból az újragondolt jelmezekből lesz látható kiállítás, amelyeket egy-egy mesedarabhoz, táncjátékhoz, táncszínjátékhoz tervezett. "Múzeumi minta alapján rekonstruáltam például egy matyó főkötőt, ez is látható lesz" - mondta.

Hozzátette: a két felvonás közti szünetben dedikálja Tánc-szín-játék címmel megjelent könyvét, amely forgatókönyveit, szövegkönyveit, librettóit tartalmazza azoknak a műveknek, amelyeknek részleteit bemutatják az esten.

Mint mondta, a rapszodikus érzelmi hullámzású előadásban a legkomorabb hangvételű művek is megjelennek, köztük a Móricz Zsigmond novellája ihlette Méregkeverők, az Arany János Ágnes asszony című balladája nyomán készült koreográfia a Ballare című műsorból, vagy A két kápolna-virág a Sírnak a harangok című műsorból. Helyet kapott az összeállításban A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámából is egy részlet.

Vidám, humorosabb művek is láthatók az előadásban, bemutatják azokat a hagyományokat, szokásokat is, amelyeket érdemesnek tartanak arra, hogy a közönség is megismerje. Ezek például a Fonóban fognak megjelenni, de a Toborzóban is látható Huszáros címmel egy vidám kikarikatúrája a piros ruhás, bajuszos huszárnak - emelte ki.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes - a volt Honvéd Táncszínház, amely nevet változtatott ugyan, de továbbra is a Honvéd Együttes szervezeti keretei között dolgozik - az ország legnagyobb létszámú hivatásos táncegyüttese huszonkét párral és egy nyolcfős zenekarral.

A pénteki műsorban megjelenik a női lélek, a női gondolkodás, sok nő szerepel a koreográfiákban, és természetesen páros táncok is helyet kaptak az inkább kamarajellegű műveket bemutató előadásban - mondta, hozzátéve, hogy vannak nagy létszámú számok is: a Hosszú úton című nyitószámban például mindenki szerepel.

Az előadás címéről elmondta: egyrészt költői címről van szó, amelynek szimbolikus értelme van, de gyakran a valóságban is megtörténik, hogy a táncról álmodik, hiszen ha egy táncforgatókönyvet ír, akkor gyakran még éjszaka, álmában is ezen töri a fejét.

Felidézte, hogy férjével közösen SZRLM címmel készítettek már egy hasonló estet, szintén összefoglaló jelleggel, de abban Zsuráfszky Zoltán emblematikus koreográfiái jelentek meg hangsúlyosan. "Mindenben segítünk egymásnak, ott vagyunk egymás próbáján, a napi munkában együtt dolgozunk a tácosokkal" - mondta a közös munkáról.

Kiemelte: már próbálják a Nemzeti Színházzal, Vidnyánszky Attila rendezésében készülő Esthajnal című darabot, amelynek Zsuráfszky Zoltán a koreográfusa, ő pedig a társkoreográfusa.