Száz évvel a trianoni diktátum és tíz évvel a polgári kormányzás kezdete után "ma olyan erős, érdekeiért kiállni képes nemzetet építünk", amelyre büszkén tekinthet minden magyar - hangoztatta a politikus.

Mint mondta, "nem lehajtott fejjel állunk", hanem olyan nemzet tagjaként, amely bizonyította, hogy képes a megújulásra.

Feladatunk az országépítés, amelynek során kitartunk a magyarság értékei mellett - tette hozzá.

Varga Mihály felidézte, hogy a "barbár csonkolás" során Magyarország elveszítette népességének 63 százalékát, és minden harmadik magyar a határon túlra került.

"Akik rólunk, ám nélkülünk döntöttek", Romániának 103 ezer, Csehszlovákiának 61 ezer, a Szerb-Horvát-Szlovén Államnak 20 ezer, Ausztriának pedig 4 ezer négyzetkilométert juttattak a történelmi Magyarországból - jegyezte meg, hozzáfűzve: elveszett erdeink kilenctizede, a vasúthálózat 62 százaléka, és ellenérdekű, "ellenséges államok gyűrűjébe kerültünk".

A politikus úgy vélekedett, a trianoni döntés halálos ítéletet jelentett volna bármely nemzet számára, ám a magyarság mégis elmondhatja magáról, hogy nem veszett el.

Mert nem lehetett elvenni a magyarságtól az összetartozás tudatát - tette hozzá.

"Ma is itt vagyunk" a Kárpát-medencében, miközben ma már sem Csehszlovákia, sem Jugoszlávia, sem a Szovjetunió nem létezik - hangsúlyozta Varga Mihály, jelezve, hogy a szomszédos államokkal is egyre jobb az együttműködés.