A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazni érkező első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető. A bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák és mozgóurnák üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat, a műanyag urnát plombával lezárja, a papír urnán a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez és aláír. A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából - annak szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni. Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, nem kell ellenőrző lapot elhelyezni bennük. Mozgóurnás szavazás során azonban az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd a mozgóurnába dobják. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 3177 település 10 278 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult 8 millió 25 ezer választópolgár. A nemzetiségi választáson a 318 ezer névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgár szavazhat a lakcíme szerinti szavazókörben a nemzetisége jelöltjeire, listáira. Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, kivéve a sajtót és a nemzetközi megfigyelőket.