A tárca a szárazföldi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint nagy hatótávolságú csapásmérő drónokkal végrehajtott csapás célpontjai között sorolta a Vinnicja megyében a ladizsini 1800 megawattos, Dnyipropetrovszk megyében a Krivij Rih-i 2800 megawattos és a Pridniprovszka 1765 megawattos, valamint Harkiv megyében a harkivi 86 megawattos, a Zmijivszka 330 kilowattos és a loszevói 330 kilowattos hőerőművet.

Odessza megyében orosz csapás érte a kilijai kikötő infrastruktúráját, Juzsne kikötőjében pedig két, katonai és kettős rendeltetésű rakománnyal érkezett hajót. A minisztérium bejelentette, hogy az éjszaka folyamán megsemmisült négy mozdony Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv megyében.

A tárca szerint este nyolctól hétfő reggel nyolcig az orosz légvédelem 856 repülőgép típusú, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogott el és semmisített meg 15 régió és a Fekete-tenger felett.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Max-csatornáján arról számolt be, hogy hétfő este fél kilenc és kedd reggel fél nyolc között 493 drón repült a fővárosi régió felé. Mint írta, sokat közülük nagyobb távolságban, 187-et pedig a főváros közelében semmistett meg a légvédelem.

Mihail Jevrajev kormányzó szintén a Maxon azt közölte, hogy károk keletkeztek a jaroszlavli olajfinomítóban, és a létesítmény két alkalmazottja megsérült.

Az elcsatolt Krím több városában áramkorlátozásokat vezettek be kedden. Mihail Razvozsajev, a félsziget többi részétől elkülönített közigazgatású Szevasztopol kormányzója a kikötővárosban is bevezetett intézkedéseket az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal indokolta.

Leonyid Paszecsnyik, az elcsatolt luhanszki régió vezetője bejelentette, hogy hétfő este Szlavjanoszerbszk városnál ukrán dróncsapás ért egy menetrend szerint közlekedő távolsági autóbuszt, amelynek következtében egy ember életét vesztette, nyolc pedig megsebesült.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete arról számolt be, hogy 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kezdete óta 9213 orosz civil vesztette életét az ukrán támadások következtében, több mint 27 ezer pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy az orosz második nyugati katonai körzeti bíróság hazaárulás címén 21 évi szabadságvesztésre ítélte Alekszandr Csebotarjov Belgorod megyei lakost. A nyomozás megállapította, hogy 2024-ben "egy ukrán fegyveres terrorszervezet" képviselői vették fel vele a kapcsolatot, akiknek az utasításiakat követve, anyagi ellenszolgáltatás fejében, robbanószerkezeteket, robbanóanyagokat és lőfegyvereket szerzett be és rejtett el a határ menti belgorodi régióban. Feladatai közé tartozott moszkvai székhelyű orosz televíziók és rádiók szerkesztőségének megfigyelése, azzal a céllal, hogy az általa szerzett adatokat később felhasználják a média elleni merényletekhez.

Ugyancsak az FSZB által kiadott tájékoztatás szerint a túlnyomórészt orosz ellenőrzés alá vont Zaporizzsja megyében letartóztattak egy 25 éves orosz állampolgárságú melitopoli lakost, aki az orosz katonai rendőrség létesítményeinek elhelyezkedéséről szolgáltatott adatokat ukrán titkosszolgálatoknak. A hazaárulással gyanúsított férfit akkor fogták el, amikor megkísérelt Ukrajnába távozni.

A szolgálat arról is bejelentést tett, hogy a Bajkálontúli területen kilencévi szabadságvesztésre ítélték egy Telegram-csatorna adminisztrátorát "a hitleri rezsim bűncselekményeinek és az illegális ukrán fegyveres csoportok tevékenységének nyilvános igazolását tartalmazó bejegyzések miatt". A férfi emellett "etnikai alapon szélsőséges tevékenységre buzdított".

A RIA Novoszti hírügynökség a bűnüldöző szervekre hivatkozva kedd reggel azt írta, hogy egy moszkvai bíróság terrorizmusra való felhívás címén a múlt héten elrendelte egy 31 éves férfi letartóztatását. A gyanúsított Telegram-csoportokban síkra szállt Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű, az ukrán oldalon harcoló, Oroszországban terroristának minősített szervezet mellett.