Amikor cégekről beszélünk, általában a gazdasági társaságokra gondolunk: ezek olyan jogalanyok, melyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, és azokat a tagok vagyoni hozzájárulásukkal alakítják meg. Ezek a vállalkozások jogi személyiséggel rendelkeznek, tagjai a nyereségből közösen részesednek, az esetleges veszteséget pedig közösen viselik.

Gazdasági társaságot főszabály szerint bárki alakíthat, aki cselekvőképességgel rendelkezik és nem áll eltiltás hatálya alatt. A jelenleg hatályos szabályozás szerint alapíthatunk betéti társaságot (bt. ), korlátolt felelősségű társaságot (kft. ), zártkörűen vagy nyilvánosan működő részvénytársaságot (zrt. , nyrt. ) valamint közkereseti társaságot (kkt. ).

A cégalapítás során az első fontos döntés a cégtípus kiválasztása.

A kft. – mely akár egyszemélyes társaságként is működhet – egyik legnagyobb előnye az, hogy a tagok felelőssége korlátolt, az tehát nem terjed ki a saját vagyonukra, csupán a törzsbetét szolgáltatására. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a kft. veszteségesen működik, a tagok saját vagyonukkal nem kötelesek a tartozásokért helyt állni.  

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, mely tagonként lehet eltérő mértékű is, egy törzsbetét mértéke azonban nem lehet kevesebb, mint százezer forint. Egy tagnak több törzsbetéte is lehet, de egyetlen törzsbetét megfizetésére akár többen is kötelezettséget vállalhatnak.  

A tagok törzsbetéteiből áll össze a törzstőke, mely hárommillió forintnál nem lehet kevesebb. A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, a társaság ügyvezetését pedig egy vagy több ügyvezető látja el.

Az rt. olyan gazdasági társaság, amelynek alaptőkéje előre meghatározott számú és névértékű értékpapírból, vagyis részvényből áll. A tagok (részvényesek) kötelezettsége az, hogy a részvény névértékét megfizessék, ezen túl azonban a társaság kötelezettségeiért nem kötelesek helytállni.  

Nyilvánosan működik a részvénytársaság, ha a részvényeket a tőzsdére bevezették, tehát azokat bárki megvásárolhatja; ha ez nem történt meg, akkor a társaság zártkörűen működik. Az alaptőke az előbbi esetben legalább húszmillió, utóbbiban ötmillió forint.

A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, az ügyvezetést pedig a három tagból álló igazgatóság látja el. A közgyűlés határoz arról, hogy mekkora a társaság felosztható eredménye: ebből a tagok a részvényeik névértékének arányában részesülnek.  

Bt. esetében is az a tagok kötelezettsége, hogy vagyoni hozzájárulást teljesítsenek, a felelősség azonban itt már nem korlátozott, hiszen legalább az egyik tag, a beltag azt is vállalja, hogy az esetleges tartozásokért – ha azt a társasági vagyon nem fedezi – saját vagyonával is helytáll. A kültagnak ilyen kötelezettsége általában nincs, azonban kijelölése esetén akár ő is lehet a társaság vezető tisztségviselője.

A kkt. tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, annak kötelezettségeiért pedig – ha azokat a társasági vagyon nem fedezi – korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése, ahol a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Az ügyvezetést egy vagy több, a tagok közül megválasztott ügyvezető látja el: ha senkit nem jelölnek ki, valamennyi tag ügyvezető lesz.

Ha kiválasztottuk a céljainknak megfelelő társasági formát, a következő lépés legyen egy olyan cégnév megtalálása, mely segít bevonzani az ügyfeleket, és különbözik a már létező cégek nevétől. Fontos a székhely kiválasztása is, mely akár olyan személy tulajdonában is állhat, aki a cégnek nem tagja – ekkor csupán a nyilatkozatára lesz szükségünk ahhoz, hogy az ingatlant használhatjuk.  

Ha már tudjuk, hogy pontosan milyen tevékenységet szeretnénk végezni, meg kell találnunk az ennek megfelelő TEÁOR-számot, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal határoz meg. Egyéb tevékenységi köröket is megjelölhetünk, a főtevékenység azonban az legyen, ami a legjobban ráillik a munkásságunkra, és a leginkább jellemzi majd a cégünket.  

Ezen kívül – amennyiben erre szükség van – természetesen rendelkezésünkre kell hogy álljon az alaptőke. Ez korlátolt felelősségű társaság esetén hárommillió forint, melyből 900. 000 készpénz kell hogy legyen, zártkörűen működő részvénytársaságnál pedig ötmillió forint, melyből másfél milliót kell készpénzben biztosítanunk.

Ahogy azt említettük, az idei év csak kisebb változtatást hozott, ez pedig a korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozik. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18. ) IM rendeletben található, kft-re vonatkozó társasági szerződés szerződésmintája, valamint az egyszemélyes kft. alapító okiratmintája megváltozott. Ha 2024. január 1-től a kft. alapításakor szerződésmintát alkalmazunk, a létesítő okiratot kizárólag elektronikus nyomtatvány kitöltésével lehet elkészíteni. Ha azonban az elektronikus aláírás feltételei valamely okból nem biztosítottak, a minta kinyomtatható és kézzel is aláírható, majd azt a jogi képviselőnek kell elektronikus okirattá alakítania és a cégbejegyzési kérelemhez csatolnia.  

Figyelemmel azonban arra, hogy kizárólag jogi képviselővel eljárva alapíthatunk gazdasági társaságot, ezekkel a változásokkal elsősorban az érdekünkben eljáró ügyvédnek kell tisztában lennie.