Azt írták, hogy 1947. október 19-én vezették be - Európában hetedikként - a totót Magyarországon.

Az országban ekkor még ismeretlen, és a lóversennyel szemben "embersportfogadásnak" hívott játék előkészítése szinte csak néhány hetet vett igénybe - fűzték hozzá.

A közlemény szerint egy rövid piackutatást követően 1947 augusztusában a Minisztertanács már el is fogadta azt a rendeletet, miszerint embersportversenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az államkincstár rendezhet. 1947. október 2-án hagyták jóvá a tippelés lebonyolítását meghatározó szabályzatot. Alig 17 nap múlva el is indulhatott "hódító útjára" a totó - írták.

A játékosok első tippjeiket olyan mérkőzésekre tehették meg, mint például az Újpest - Ferencváros, a Kispest - Vasas, az Erzsébeti MTK - MTK, a Csepel - SZAC Barátság találkozó.

A legelső fordulóra 20 882 alapjáték érkezett. A sportfogadás a kezdeteken Budapesten kívül csak 7 vidéki városban: Debrecenben, Pécsen, Miskolcon, Győrben, Szegeden, Szolnokon és Szombathelyen volt elérhető a helyi postahivatalokban.

A totó bevezetésekor a szelvény egyhasábos volt, a játék 3 forint 30 fillérbe került.

Nyereményt ekkor a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek, viszont 12 találatos szelvény hiányában a 9-essel is pénzhez lehetett jutni.

A labdarúgás nyári "uborkaszezonjában" alkalmanként tárgynyeremény-sorsolásokra is sor került - fűzték hozzá.

Közölték azt is, hogy 2013-ban volt a legtöbb telitalálat, illetve ebben az évben fizették ki a legnagyobb nyereményt is. Előbbi 1167 darab hibátlan szelvényt jelent, míg utóbbi 57 145 865 forintot hozott a szerencsés játékosnak.