A bíróság annak kíván utána járni, hogy a hat és fél éve brüsszeli emigrációban élő politikus milyen szerepet játszott a Tsunami Democratic (Demokráciacunami) nevű függetlenségi mozgalom erőszakba torkolló utcai akcióiban 2019 októberében, miután ismerté vált a katalán szeparatista politikusok börtönbüntetéséről szóló bírósági döntés.

Az indoklás szerint számos jel utal arra, hogy a volt elnök "kezdettől fogva értesült az alkotmányos rend felforgatására és a demokratikus intézmények súlyos destabilizálására szervezett csoport létrehozásáról", példaként említve találkozókat, valamint, hogy Puigdemont közvetlenül részt vett az csoportot bemutató és népszerűsítő kampányban.

Az eljárásban Puigdemonthoz hasonlóan érintett Rubén Wagensberg, katalán tartományi parlamenti képviselő is, aki január óta szintén Spanyolországon kívül, Svájcban tartózkodik.

Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) hetek óta tárgyal a kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) egy amnesztiatörvényről, amely megszüntetné "a büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét" azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2012 és 2023 közötti időszakban.

A jogszabály első változatát január végén nem fogadta el a spanyol parlament alsóháza, épp az Együtt Katalóniáért képviselőinek elutasító szavazatai miatt, ugyanis a párt azt szerette volna elérni, hogy a függetlenségi törekvésekkel összefüggő, terrorcselekménynek minősített esetekben is járjon az amnesztia. A PSOE viszont ezt nem tette volna lehetővé azokban az ügyekben, ahol "nyilvánvalóan és közvetlen szándékkal súlyosan megsértették az emberi jogokat".

Az indítvány újratárgyalásra visszakerült a parlament igazságügyi bizottsághoz, amelynek egy héten belül kell döntenie róla ahhoz, hogy ismét napirendre kerüljön az alsóházban.