Sojgu a tanácskozás kezdeti, nyilvános szakaszában "a nullához közeliként" jellemezte az orosz-brit együttműködést, és hangsúlyozta, hogy véget kellene vetni az Oroszország és a NATO közötti ellentétek szításának. Ehelyett higgadt párbeszédet javasolt, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nyugati hivatali partnerei gyakran fenyegetőznek hangzatos jelzőkkel minősített szankciókkal. Kifogásolta, hogy Európában folyamatosan nő a feszültség, amiről szerinte nem Oroszország tehet. Kifejezte reményét, hogy sikerül megvitatnia Wallace-szal, miként lehetne ezt csökkenteni.

Az orosz védelmi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy a Nyugat ehhez úgy járulhatna hozzá, ha leállítaná az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Egyúttal megkérdezte vendégét, hogy meddig állomásoznak majd Ukrajnában az odavezényelt brit kommandósok.

Elmondta, hogy az orosz fél hamarosan elkészül a reagálással az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a decemberben megfogalmazott orosz biztonsági garanciaigényekre adott válaszára. Moszkva azt szeretné elérni, hogy az észak-atlanti szövetség állítsa le keleti bővítését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket Oroszországgal szomszédos helyszínekre, és a NATO katonai infrastruktúráját állítsa vissza az 1997-es állapotra.

Sojgu aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Afganisztánból kivonult nyugati csapatok által hátrahagyott, 80 milliárd dollár értékű fegyverzet terroristák kezére juthat. Az orosz miniszter szerint Javelin páncéltörő rendszerből több mint 100, hordozható légvédelmi eszközből pedig több mint 150 maradt a közép-ázsiai országban, ami különösen nagy veszélyt jelent, mert a közelmúltban az Iszlám Állam terrorhálózat fegyvereseinek létszáma ott megduplázódott.

A tárcavezető a fontos kérdések között nevezte meg az afgán menekültek és a kábítószer-kereskedelem ügyét is.

Wallace készségét fejezte ki, hogy a feszültség általános csökkentése érdekében megvitassa az aktuális nemzetközi biztonsági kérdéseket, és foglalkozzon azokkal az ügyekkel, amelyeket az orosz fél a tavaly decemberben kiküldött dokumentumtervezetekben felvetett. Köszönetet mondott Sojgunak hajlandóságáért, hogy az instabilitás időszakában fogadja őt. Elmondta, hogy Ukrajnát, Afganisztánt, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket szándékozik megvitatni vendéglátójával.

A brit vendég a tárgyalásokat megelőzően a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, valamint felkereste a Szovjetunió és a nyugati szövetséges hatalmak második világháborús együttműködését bemutató múzeumot. Sojgunak elmondta, hogy volt katonaként maga is sok katonát látott meghalni maga mellett, és mint mondta, nem szeretné, ha mások is meghalnának a jövőben.

A védelmi miniszterek mellett a két ország fegyveres erőinek vezérkari főnöke is találkozott Moszkvában. Egy nappal korábban Elisabeth Truss brit külügyminiszter járt az orosz fővárosban, igaz, a tárgyalásokat orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov a "süketek párbeszédéhez" hasonlította.