Babis: nem volt állami terrorizmus a vrbeticei robbanás

Terrorizmus, 2021.04.19

Nem minősíthető állami terrorizmusnak a vrbeticei robbanás, alapvetően egy bolgár vállalkozó áruja elleni támadásról van szó - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő a cseh kormány ülése utáni sajtótájékoztatón hétfőn este Prágában.

A dél-morvaországi Vrbeticében 2014 októberében és decemberében egy régi gyártelep lőszerrektárnak használt csarnokaiban robbanások történtek, melyek következtében két ember meghalt, és nagy anyagi károk keletkeztek. A csehek szerint a robbanásokhoz közük volt az orosz titkosszolgálatoknak, ezért Prága szombaton 18 orosz diplomatát kiutasított az országból, akik szerinte ezeknek a szolgálatoknak dolgoztak. Válaszul Moszkva vasárnap 16 cseh diplomatát és négy nagykövetségi munkatársat utasított ki.

A cseh rendőrség az események azon változatát vizsgálja, miszerint a támadás célja a bulgáriai kivitelre szánt lőszer volt - mondta újságíróknak Pavel Zeman állami főügyész. Megerősítette, hogy az első, októberi robbanás idején a lőszerraktárt hamisított iratok alapján két orosz állampolgár akarta meglátogatni. A vizsgálatok során a bűnügyi szervek megállapították, hogy arról a két orosz állampolgárról van szó, akiket a nagy-britanniai Saliburyban élő Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével is gyanúsítanak.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szó állami terrorizmusról, ahogy eddig hallhattuk" - jelentette ki Babis. Leszögezte, hogy "Oroszország nem Csehország ellen intézett támadást, hanem egy bolgár fegyverkereskedő áruja ellen. Az orosz katonai hírszerzés (GRU) ügynökei "elfogadhatatlan tevékenységet folytattak, ráadásul az akciót elrontották" - mutatott rá a cseh kormányfő.

A cseh kormány hétfői ülésén megvitatta a Biztonsági Szolgálat (BIS) jelentését az ügyről, de - Babis korábbi bejelentésével ellentétben - végül is a dokumentumot nem hozta nyilvánosságra. A kormányfő szerint a pénzügyminisztérium most lépéseket tesz, hogy az állam kárpótlást igényelhessen a keletkezett károkért, amelyek meghaladják az egymilliárd koronát (14 milliárd forintot). Babis nem árulta el, hogy kihez fordulnak a kárpótlási kérelemmel.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!