A tárca véleménye szerint az ENSZ-bíróság döntése "nem hagy kétséget afelől, hogy az Oroszországi Föderáció lábbal tiporja a nemzetközi jogot". "Ukrajna továbbra is elkötelezett amellett, hogy igazságot és elszámoltathatóságot keressen Oroszország minden illegális cselekedetéért, beleértve azt a teljes körű inváziót is, amelyet Oroszország 2022-ben indított Ukrajna ellen" - szögezte le a külügyminisztérium.

Ukrajna mindkét keresetét 2017-ben nyújtotta be a bírósághoz Oroszországgal szemben. A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint a Nemzetközi Bíróság határozatában bűnösnek találta Oroszországot a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezmény 9. cikkének megsértésében. Eszerint Oroszország nem tett eleget a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeinek, amelyekre Ukrajna többször is felhívta a figyelmet. Az ICJ azonban megalapozatlannak találta Ukrajna többi vádját. Kijev szerint a bíróság konzervatív megközelítést választott az egyezmény értelmezésében, és úgy döntött, hogy a terrorizmus finanszírozása az egyezmény értelmében csak pénzeszközök átutalására értendő, így nem terjed ki fegyveresek - ez esetben a Donyec-medencei oroszbarát szakadárok - katonai felszerelésekkel és fegyverekkel való ellátására, tehát Buk légvédelmi rakéták szállítására sem. Ilyen típusú rakétával találták el a malajziai utasszállító repülőgépet 2014-ben.

A másik keresetet Ukrajna az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő krími tatárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetések miatt nyújtotta be. A Nemzetközi Bíróság Kijev vádjainak nagy részét elutasította. Nem találta bizonyítottnak egyebek mellett azt, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a Medzslisznek a betiltásával. Az ICJ határozata szerint Oroszország viszont megsértette az ukrán kisebbséggel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségét az oktatásban. A döntést ismertető bírósági elnök felhívta a figyelmet az ukrán nyelven tanuló iskolások számának robbanásszerű csökkenését mutató adatokra. "Ez a csökkenés a Krím annektálása utáni első évben 80 százalék, a következő évben pedig további 50 százalék volt" - fejtette ki a bíró. Hozzátette: a bíróság nem találta meggyőzőnek Oroszország magyarázatát a hanyatlás természetes okairól.

"Bár jelentős mértékben hagyták el ukrán családok a félszigetet, ez nem magyarázza az ukrán nyelvű oktatásban részt vevők létszámának ennyire drasztikus, 90 százalékos csökkenését" - mondta.