Az amerikai diplomácia irányítója közölte azt is: "szorgalmasan" dolgozik azon is, hogy Szudán elismerje Izraelt. A miniszter ugyanakkor tartózkodott attól, hogy kijelentse, Kartúm és Jeruzsálem kapcsolatainak normalizálását Washington összekapcsolja a terrorizmust támogató országok listájáről történő levétellel.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Twitteren - Abdalla Hamdok szudáni kormányfővel folytatott üzenetváltása során - már jelezte, hogy az amerikai kormányzat kész levenni Szudánt erről a listáról, mivel Kartúm beleegyezett, hogy 335 millió dollárt fizessen a terrorizmus amerikai áldozatainak és családtagjaiknak.

Mike Pompeo a sajtótájékoztatón leszögezte: Washington nem változtat Szíriával kapcsolatos politikáján. Ezzel azokra az amerikai külügyminisztérium által meg nem erősített sajtóinformációkra reagált, amelyek szerint a Fehér Ház terrorelhárító részlegének egyik tisztségviselője az idén titokban Damaszkuszba utazott, hogy közbenjárjon egy 2012-ben elrabolt szabadúszó amerikai újságíró szabadon bocsátása és egy 2017 óta eltűnt amerikai pszichiáter ügyében.

Pompeo ezekről a titkos tárgyalásokról közvetlenül nem beszélt, de nemmel válaszolt egy újságíró kérdésére, aki azt feszegette, hogy vajon Washington visszavonja-e Szíriából mintegy 600 katonáját cserében az eltűnt amerikaiak hazatéréséért. "Az elnök (Donald Trump) egyértelműen leszögezte, hogy nem fizetünk az amerikai túszok hazatéréséért. Mi azon dolgozunk, hogy közbenjárjunk annak érdekében, hogy ezek az emberek hazatérhessenek" - hangoztatta Pompeo.

Az amerikai katonák egyébként Szíria északi részén, a nemzetközi koalíció résztvevőiként harcolnak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái ellen.

Az amerikai külügyminiszter kitért Kínára és Kubára is. Bejelentette, hogy az Egyesült Államokban tevékenykedő hat kínai médiumot külképviseletnek nyilvánítanak, amely "átminősítés" bizonyos korlátozásokkal jár majd. Pompeo nem nevezte meg az érintett kínai médiumokat. Közölte azt is, hogy Washington párbeszédet kezdeményez az Európai Unióval Kína szerepvállalásáról.

Kínával és Kubával kapcsolatban pedig elmondta, hogy a külügyminisztérium szakemberei még mindig dolgoznak azon, hogy feltárják, mi állhat az úgynevezett havannai szindróma hátterében.

Havannai szindrómaként emlegetik azt a tünetegyüttest, amellyel a Kínában és a kubai fővárosban, Havannában dolgozó amerikai külügyi tisztségviselőket kezelik. A tünetegyüttes eredete rejtélyes. A halláskárosodással, fejfájással és fáradtsággal, enyhe agykárosodással járó megbetegedést 2017 óta mintegy 40 külügyi munkatárson diagnosztizálták, és az orvosok egyelőre nem tisztázták az okait. A betegek szinte kivétel nélkül furcsa, magas hangokat észleltek, ezért az orvosok kezdetben "szonikus (hanggal elkövetett) támadásokról" beszéltek.