Putyin fogadta Csecsenföld vezetőjét a grozniji tömegtüntetés után

Terrorizmus, 2022.02.03

Munkatalálkozót tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője Moszkvában, miután Groznijban szerdán tömegtüntetésen követelték két ellenzéki sajtóorgánum betiltását és egy külföldre menekült, terrorizmussal megvádolt család kiadatását, amelynek tagjait korábban hivatalban lévő csecsen tisztségviselők lefejezéssel fenyegették meg.

Putyin és Kadirov szerda esti találkozójáról csütörtökre virradóra a csecsen vezető sajtószolgálata számolt be. A Groznijban kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a két vezető csecsenföldi gazdasági és szociális kérdéseket vitatott meg.

A megbeszélés létrejötte valamelyest meglepő, mert Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán még azt mondta, nincs tudomása róla, hogy Putyin a közeljövőben fogadná Kadirovot. Csütörtökön megerősítette, hogy szerda este a Kremlben megtörtént az orosz elnök és a csecsen vezető találkozója. Elmondta, hogy a tárgyaláson gazdasági és szociális ügyek mellett szó esett a rendvédelmi szervek tevékenységéről is.

"Ez minden, amit el tudok mondani önöknek erről a találkozóról" - jelentette ki Peszkov, aki kitért minden további kérdés megválaszolása elől, beleértve azt is, amely azt feszegette, hogy fél-e Putyin Kadirovtól.

Csecsenföldön az elmúlt napokban magas rangú tisztségviselők vérbosszúval és lefejezéssel fenyegették meg a közösségi médiában Szajdi Jangulbajev nyugalmazott köztársasági alkotmánybíró terrorizmussal megvádolt családját. Ilyen "felelősségre vonást" helyezett kilátásba Isza Tumhadzsijev és Abuzaid Viszmuradov csecsen miniszterelnök-helyettes, Adam Gyelimhanov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország szövetségi alsóházi képviselője, Deni Ajdamirov grozniji rendőrkapitány, Alihan Cakajev, a csecsenföldi polgári védelem megbízott vezetője és Zamid Csalajev, a Ramzan Kadirov személyes védelmét biztosító Ahmad Kadirov nemzeti gárdaezred parancsnoka.

Szajdi Jangulbajev két fiát Ramzan Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre való felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg. A csecsen hatóságok a másik Jangulbajev fiút, Abubakart gyanítják az 1ADAT mögött. A család hivatalos bűnlajstromához tartozik, hogy köze volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

A csecsen vezető szerint "ennek a famíliának a börtönben vagy a földben van a helye". Kadirov január 24-én a Telegram-csatornáján közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró egyik fia, Ibragim fogadkozik, hogy családostul megöli a csecsen vezető minden követőjét az állami alkalmazottaktól a rendvédelmi testületek tagjaiig.

Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőséges magatartás címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett ütlegek és kínzás miatt.

Groznijban szerdán a hivatalos adatok szerint több mint 400 ezres - az amerikai finanszírozású SZER/SZR-médiacsoporthoz tartozó Kavkaz.Realii hírportál szerint pedig "csak" 30 ezres - tömeg követelte meg nem nevezett országoktól a muszlim hívők vallásos érzelmeinek megsértésével is megvádolt Jangulbajev család visszatoloncolását Oroszországba.

A tömeg azzal a követeléssel fordult Putyin elnökhöz, hogy vonassa büntetőjogi felelősségre a Jangulbajev-ügyet is tollhegyre tűző Jelena Milasinát, a Novaja Gazeta független lap újságíróját és Igor Kaljapint, a Kínzás Elleni Bizottság jogvédő csoport alapítóját. A tüntetők sürgették továbbá a Kadirov által a terroristák cinkosaként emlegetett Novaja Gazeta, a Dozsgy ellenzéki online televízió és a bizottság betiltását.

A Novaja Gazeta már a hét elején az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) fordult amiatt, hogy Kadirov terroristának minősítette Milasinát és Kaljapint. A lap felhívta a hatóság figyelmét: a csecsen vezető korábban azt hangoztatta, hogy a terroristákat és cinkosaikat meg kell semmisíteni. A Dozsgy ugyanebben az ügyben az orosz jogvédő rendszer és a politikai vezetés reagálását sürgette, az Eho Moszkvi pedig magához Putyinhoz fordult az ügyben.

Dmitrij Peszkov csütörtökön elmondta, hogy az elnök az ügyről szerdán jelentést kapott. Előző nap a szóvivő azt is mondta, hogy az elnök nem kíván beavatkozni a Kadirov és Jangulbajev család között kialakult konfliktusba. Úgy vélekedett, hogy Jangulbajevéknek és az érintett újságíróknak rendvédelmi szervekhez kellene fordulniuk, ha fenyegetve érzik a biztonságukat, mert "ez nem a Kreml dolga".

A Jangulbajev-ügy először január 20-án került az országos közfigyelem homlokterébe, amikor csecsen biztonsági emberek Nyizsnyij Novgorodban - vagyis Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre - kísérelték meg a lakásán őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet, csalás és a nyomozói idézések semmibevétele címén. Mivel azonban számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, a tanúként beidézett Zarema Muszajevát vitték el erőszakkal.

Az asszonyt szerdán hivatalos személy elleni erőszak címén Groznijban letartóztatták. Kadirov szerint Muszajeva egy rendőrnek "kis híján kiverte a szemét".

A Nyizsnyij Novgorod-i incidenst követően a volt bíró a lányával együtt külföldre szökött. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos a főügyészséghez fordult Muszajeva elfogásának ügyében.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!