A testület, amelyet 2005-ben hoztak létre, hogy az alapvető jogok szempontjából elemezze a terrorizmus elleni küzdelmet az országban, jelentésében rámutat, hogy a belga büntetőjog teljes mértékben felkészült a szélsőségesen jobboldali ideológiából fakadó, esetleges terroristajelenség kezelésére, azonban a végrehajtás nem eléggé hatékony.

A bizottság úgy véli, hogy a hatályos jogszabályok alkalmazásának egyik akadálya, hogy nincs egyértelmű meghatározása "az erőszakos szélsőségességből eredő terrorista fenyegetésnek", ami megnehezíti, hogy a hatóságok "helyes képet kapjanak a vizsgálandó jelenségről".

A Comité T szerint szemléletváltásra is szükség van, mivel a belga terrorizmusellenes politika az elmúlt évtizedben nagyrészt a külföldi terroristák elhárítására irányult.

A fenyegetéselemzéssel foglalkozó koordinációs szerv (OCAM) megjegyzi, hogy tavaly 702 terroristagyanús személyt figyeltek meg kiemelten, közülük 64-et szélsőjobboldali szélsőségesnek minősítettek. A Comité T szerint azonban a szélsőjobboldali gondolkodás által inspirált gyűlöletbűncselekmények és incidensek továbbra is nagyrészt regisztrálatlanok maradnak.