A miniszter szerint a találkozó arra is rávilágított, hogy az uniós ügynökségek, így az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, valamint a nyugat-balkáni országok együttműködése "kétirányú".

Nemcsak arról van szó, hogy az ügynökségek felajánlják a segítségüket, hanem arról is, hogy az országok hasznukra fordítják a rendelkezésükre álló eszközöket, és az információk megosztásával támogatják ezeket az ügynökségeket - mondta Hojs.

A szlovén belügyminiszter szerint ugyanakkor ehhez megfelelő finanszírozásra is szükség van. Annak a több mint 30 milliárd eurónak egy részét, amellyel az EU a következő években a nyugat-balkáni országokat tervezi támogatni, a belügyekre kell fordítani - húzta alá.

Ylva Johansson az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az aggasztó afganisztáni fejlemények, a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések, valamint a La Manche csatornán zajló humanitárius válság fényében.

"E helyzetek egyikét sem tudja egyedül egyetlen ország sem megoldani, de egyedül az EU sem. Együtt kell dolgoznunk a migrációs útvonalak mentén, a származási és tranzitországokkal együtt" - fogalmazott a biztos.

Hozzátette: az Európai Bizottság pénzt és szakértelmet is biztosítva készen áll a még szorosabb együttműködésre, mert szerinte csak együtt lehet kezelni a kihívásokat. A nyugat-balkáni országok nemcsak Európához tartoznak, hanem az Európai Unióban van a jövőjük. "Ezért fontos, hogy befektessenek szoros együttműködésünkbe" - fogalmazott.