A testület szerint 2023-ban, 332 olyan fenyegetésről érkezett jelentés, amely potenciálisan terrorizmushoz vagy szélsőségességhez kapcsolódott, míg 2022-ben 236 ilyen jellegű tájékoztatást kaptak.

Az emelkedést az OCAM az olyan eseményeknek tulajdonítja, "amelyek erős érzelmeket váltanak ki, és cselekvésre késztethetik a szélsőségeseket". A jelentés szerint például ilyen a gázai háború, továbbá a két svéd futballszurkoló ellen, október 16-án Brüsszelben elkövetett merénylet.

Az OCAM-hoz beérkezett 332 bejelentés 55 százaléka alacsony szintű fenyegetésnek minősült, míg fenyegetések valamivel több mint egyharmadát közepes súlyúnak értékelték. Az bejelentések 7 százaléka nagyon súlyos besorolást kapott.

Az OCAM feladata, hogy elemezze a fenyegetésekről szóló jelentéseket, mielőtt 1-től 4-ig terjedő skálán megállapítja a fenyegetettség fokát.

A testület azt is közölte, hogy a legtöbb fenyegetés magányos elkövetőkkel volt kapcsolatos. "A legtöbb ilyen személynek nincs kapcsolata terrorista vagy szélsőséges csoportokkal" - magyarázta az OCAM.

A bejelentések több mint 40 százaléka iszlamista szélsőségességgel állt összefüggésben, míg a többi esetben nem lehetett az "ideológiai dimenziót" meghatározni. "Ezekben az esetekben gyakran a személyes sérelmek vagy pszichológiai probléma a fő mozgatórugó" - álla jelentésben.

A fenyegetések kis része - 5 százaléka - a jobboldali szélsőségességhez kapcsolódott. A baloldali szélsőségességből származó fenyegetések száma nagyon korlátozott volt.

Az OCAM kifejtette, hogy a célpontok elsősorban konkrét személyek, majd őket követik a biztonsági szolgálatok, politikai intézmények, középületek, a lakosság és egyes közösségek.

A fenyegetéseket leggyakrabban telefonon és e-mailben, valamint névtelen levelekben jelentik be. Tavaly a legtöbbet a közösségi médiában és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül küldték.