Mizraklit tavaly márciusban a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) színeiben választották Diyarbakir vezetőjévé. A török belügyminisztérium terrorizmus támogatására hivatkozva augusztusban eltávolította őt a hivatalból két másik város, Mardin és Van kurdbarát polgármesterével együtt. A tárca akkor azt közölte, hogy a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes városvezetőkön keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait.

Mizraklit az ellene zajló nyomozás keretében októberben őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték. A most hétfői ítélethirdetésen 9 év 4 hónap 15 nap szabadságvesztést rótt ki egy diyarbakiri törvényszék.

A vádirat szerint a PKK egyik olyan tagja vallott Mizrakli ellen, aki korábban feladta magát a török biztonsági erőknek. A tanú egyebek mellett azt állította, hogy Mizrakli - praktizáló orvosként - egy diyarbakiri magánkórházban a késő éjszakai órákban anélkül kezelte vagy éppen operálta meg a szervezet beteg vagy sebesült milicistáit, hogy az érintetteket ezt követően a biztonsági erőknek átadta volna. A tanú azt is mondta Mizrakliról, hogy több elesett PKK-terrorista temetésén is részt vett, sőt családjaikat személyesen is felkereste, hogy részvétet nyilvánítson.

A HDP hétfőn azt írta az ítéletre válaszul, hogy "Mizrakli személyében a kurd nép választói és választhatósági joga ellen folyt eljárás és szabtak ki büntetést". Leszögezték: "pártunk és népünk nem adja fel az üldözéssel és az elnyomással szemben, egy erős demokrácia előmozdításáért folytatott kitartó harcát".

Miután 2016 első felében a parlamenti képviselők mentelmi jogát Törökországban eltörölték, az ősz folyamán fokozott hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői, politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen, miután a kurdbarát pártot a török kormány a PKK politikai szárnyának tartja. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A fegyveres konfliktusban 1984 óta közel 50 ezer ember vesztette életét.