A rajtaütéseket két nappal azután hajtották végre, hogy terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva egy államügyész eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a harmadik legnagyobb parlamenti párt, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) bezárása céljából. A török vezetés a HDP-t évek óta annak a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a "politikai kirakataként" kezeli, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A 2016-os katonai puccskísérlet óta Ankara fokozottan lép fel a kurdbarát tömörülés ellen. A párt tagadja, hogy közvetlen kapcsolata volna a PKK-val.

Az Evrensel beszámolója szerint Isztambulban 15 ember után indult keresés azzal a gyanúval, hogy a "PKK nevében tevékenykednek". A hatóságok többségüket már előállították, köztük a HDP Kagithane kerületi szervezetének két társelnökét, Ayhan Yildizt és Behiye Demirt, valamint a Besiktas kerületi csoport egyik társelnökét, Remziye Bort.

Ankarában 12 párttagot, Kocaeliben pedig további 10 embert vettek őrizetbe, beleértve volt és jelenlegi HDP-seket. Adanában 15 ember után kutatnak, azzal a gyanúval, hogy a közösségi médiában fegyveres szervezetnek folytattak propagandatevékenységet.

Ezenfelül az újság azt is közölte, hogy Ankarában a legnagyobb török emberi jogi szervezet, a török Emberi Jogi Egyesület (IHD) vezetőjét, Özgür Türkdogant is előállították. Az IHD a Twitteren azt közölte, hogy a rendőri fellépés pontos okáról egyelőre nem rendelkeznek információval.

Az államügyész szerdán benyújtott vádirata szerint a kurdbarát párt tagjainak kijelentései, megnyilvánulásai az állam és a nemzet egységének megbontására, valamint a hatalom megdöntésére irányulnak.

A HDP az internetes oldalán reagált a lépésre. Pervin Buldan és Mithat Sancar társelnökök szerdán azt írták, hogy a kezdeményezés újabb puccs a demokrácia ellen. Mint fogalmaztak: a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az igazságszolgáltatást "bunkósbotként" használja fel a politika formálására. Egyúttal leszögezték, hogy pártjuk továbbra is eltökélten küzd a demokratikus közéletért.

Csütörtökön Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös nyilatkozatában kijelentette, hogy a HDP bezárása az alapvető jogok terén visszalépést jelentene Törökországban. Aláhúztak: az ország második legnagyobb ellenzéki pártjának bezárása szavazók millióinak jogait sértené Törökországban. Megvalósulása aláásná a török hatóságok nyilatkozatainak hitelességét az uniós integráció érdekében vállalt reformok teljesítéséről - hívták fel a figyelmet.

Az Anadolu török állami hírügynökség pénteken azt jelentette, hogy az alkotmánybíróság jelentéstevőt nevezett ki a HDP bezárásának ügyében. A testületnek a vádirat benyújtásától számítva 15 nap áll rendelkezésére, hogy a jelentés fényében befogadja vagy elutasítsa a keresetet.