A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (vármegyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat.

A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik május 31-ig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 345 633-an tették meg.

A törvény szerint azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25 volt. Azokon a településeken is ki kellett tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma elérte a 20-at, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.

A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján tűzött ki 2722 települési nemzetiségi választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi - három vagy öt - jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe; a vasárnapi adatok szerint 575 választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2147 települési, 64 területi és 13 országos nemzetiségi választást lehet megtartani.

Ha a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok ugyanabban a szavazókörben adhatják le voksukat nemzetiségük képviselőire, mint ahol a polgármesterre és képviselő-testületre szavaznak. A nemzetiségi választópolgároknak a nemzetiségi szavazólap átvételekor nem kell külön aláírniuk a névjegyzéket.

A voksoláshoz nemzetiségenként külön - zöld színű - szavazólapot kellett készíteni, a jelöltek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek rajtuk.

A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kellett elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kellett feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a "szavazólap" megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is feltüntették a nemzetiség nyelvén.

A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar is, így a szavazólap csak magyar nyelvű.

A szavazólapokat nemcsak a települési, hanem a területi (vármegyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kellett elkészíteni.

A nemzetiségi választás zöld szavazólapjait zöld borítékba kell tenniük a választóknak. A borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

A nemzetiségi választóknak arra is figyelniük kell, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának fehér színű szavazólapjai ne kerüljenek a nemzetiségi zöld borítékba. A zöld borítékokat ugyanis a helyi vagy területi választási bizottsághoz szállítják a szavazás után (attól függően, hogy tartottak-e települési választást), hogy az számolja össze a szavazatokat. A zöld borítékba kerülő fehér szavazólapokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.