A boszniai kormány azért döntött így, mert az említett országok támogatták a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kéréseket elutasították.

A szlovén külügyminisztérium azt követően jelentette be a döntését, hogy Lengyelország és Románia szarajevói nagykövetsége úgy határozott, engedély nélkül is lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy a diplomáciai képviseletükön leadhassák voksaikat - jelentette a szlovén STA hírügynökség.

Tanja Fajon külügyminiszter és Natasa Pirc Musar elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte a boszniai kormány lépését, és megjegyezte, hogy Boszniának, mint EU tagjelölt országnak, tiszteletben kell tartania a jogállamiságot.

A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.