A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken - jelentette a szlovén STA hírügynökség. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kérést elutasították.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést.
"Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (...) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére" - írta akkor a tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban lezajlott további konzultációk eredménytelenek maradtak - írta a szlovén sajtó.
A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!