Huszár Viktor Dénes a magyar mezőgazdaság hatékonyságát kifogásolva azt mondta: tudásalapú technológiára épülő mezőgazdaságra van szükség a világszínvonalú élelmiszeriparhoz és egy önfenntartó országhoz.

Ungár Péter szerint a kiváló magyar termőföldet nem tudjuk kihasználni, mert a közös uniós agrárpolitika olyan rendszert hoz létre, ami miatt egyre drágább és egyre rosszabb minőségű az élelmiszer, és rontja a klímaváltozást.

Dobrev Klára megismételte Sulyok Tamás államfő elleni vádjait, és azt mondta: Orbán Viktor teljes rendszerét le kell váltani. Jelezte, soha nem alkusznak meg velük és nem kötnek koalíciót sem "orbános" sem "Orbán nélküli" Fidesszel.

Pekárné Farkas Emese a magyar élelmiszer-önellátás fontosságát hangoztatta. Pártjuk válasza a kormány "megalomán akkugyár törekvéseinek" alternatívájaként az egészségipart említette erős, magas hozzáadott értékű, versenyképes mezőgazdasággal.

Márki-Zay Péter fontosnak nevezte, hogy az uniós források megérkezéséért küzdjenek, de ne engedjék azokat ellopni. Hozzátette: csatlakoznának az Európai Ügyészéghez, és elszámoltatást, valamint a jogállam helyreállítását szorgalmazta.

Donáth Anna közölte: a jogállamiság kiszámíthatóságot, biztonságot jelent, és a jogállamiság védelmét "igazi nemzeti ügynek" nevezte. Azt mondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU kényszerítse rá a kormányt a jogállam helyreállítására.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott: Brüsszel, "Sorosék", és "a guruló dollárokkal jól kitömött magyar baloldal" mindenáron meg akarja buktatni a békepárti és szuverenista magyar kormányt. A jogállamisági eljárások pedig nettó politikai zsaroló eszközök - mondta.

Róna Péter véleménye szerint a magyar közjogi rendszer az alaptörvény miatt összeegyeztethetetlen az EU jogrendszerével. Szorgalmazott továbbá egy nagy uniós keretet víztározók, csatornák és öntözőrendszerek építéséhez Európa szerte.

Magyar Péter kiemelte: olyan agrárreformért dolgozna, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok szülőföldjükön maradjanak, emellett arról is beszélt, hogy öt százalékra csökkentenék a zöldségek és gyümölcsök és az egészséges élelmiszerek áfáját.

Tóth Imre szerint a mezőgazdaság vagy demokrácia kérdésében a Fidesz tizennégy éve választás elé állítja a vidéki embereket. Hozzátette: Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, de mi akkumulátorgyárakat építünk.

Toroczkai László jelezte: programjukban részletesen ismertetik, hogy segítenék a gazdákat, majd az elszámoltatás fontosságát hangsúlyozva hozzáfűzte: pártjuk a rendvédelmi szerveknek és a tisztességesen dolgozóknak akar jogokat adni és nem a bűnözőknek.

Az egy-egy perces zárszóban Huszár Viktor Dénes hangsúlyozta: Magyarország jövőjével nem lehet viccelni, és szakemberekre van szükség Ungár Péter pedig azt mondta: lehet kicsit jobb a politika Magyarországon, ha többször leülünk vitázni, beszélgetni.

Dobrev Klára szerint a műsorból csak az látszódott, hogy a politikusok tudnak monológot mondani, Pekárné Farkas Emese magukat vitára készen az új ellenzék józan hangjaként jellemezte.

Márki-Zay Péter úgy fogalmazott: "a jövő a béke embereié", és arról beszélt szuverén Magyarországot szeretnének, majd Donáth Anna felelevenítette Novák Katalin volt államfő kegyelmi ügyét.

Deutsch Tamás kiemelte: a vitán is világossá vált, hogy a baloldal pártjaira a magyarok a béke ügyében sem számíthatnak, Róna Péter ezután pártjuk ötpontos programját sorolta fel.

Magyar Péter pártjukat új erőként jellemezte, amely hazahozná a sok ezer forintos uniós forrásokat, Tóth Imre magukat cselekvő pártként határozta meg, Toroczkai László pedig az elszámoltatás fontosságát hangoztatta az EU-ban és Magyarországon is.

A vitát megelőzően Dobrev Klára a szimpatizánsaival vonult a Várkert Bazárhoz, ahol a Tisztelet és Szabadság Párt szimpatizánsai is gyülekeztek, hogy kivetítőn hallgassák meg a vitát. A szervezők többször a pártzászlók levételére szólították fel a DK szimpatizánsait, akik közt ott volt a párt több vezető politikusa is. Miután a DK-sok nem tettek eleget a kérésnek, Magyar Péter rendőröktől kért segítséget.