Mivel a bejelentések megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, az NVB a Tisztelet és Szabadság Párt hét, a Fidesz-KDNP egy külképviseleti megfigyelőjét vette nyilvántartásba. A bizottság visszautasította a Momentum Mozgalom 12 külképviseleti megfigyelőjének nyilvántartásba vételét, mert azokat a párt a május 30-ai, 16 órakor lejáró határidőt követően jelentette be.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Tisztelet és Szabadság Párt 29 külképviseleti megfigyelőjét.

A választási eljárási törvény szerint az EP-választáson listát állító pártok külképviseletenként két-két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő megbízására. Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.

A megfigyelők figyelemmel kísérhetik a külképviseleti választási iroda munkáját, valamint a szavazás menetét. A szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzíthetik észrevételeiket és kifogást nyújthatnak be.

A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.

A választópolgárok az EP-választáson 99 ország 147 külképviseletén adhatják le voksukat, tehát ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok.

A 2019-es EP-választáson 47 külképviseleti megfigyelő vett részt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán állított jelölt, illetve lista jogán nem lehet külképviseleti megfigyelőt megbízni, mivel ezeken a választásokon továbbra sincs külképviseleti szavazás.