A vármegyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának az ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölőszervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1 százalékának, de legalább 2000 választópolgárnak a közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthattak.

A választáson 108 vármegyei listát vettek nyilvántartásba a területi választási bizottságok, a listákon 612 jelölttel. Öt évvel ezelőtt 104 lista volt 1854 jelölttel.

A vármegyei listákra külön, szürke keretű szavazólapon lehet majd szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választhat. A vármegyei listákon a lista neve alatt fel lesz sorolva a listán szereplő első öt jelölt neve is.

A vármegyei listák a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, de nem szerezhet mandátumot annak a jelölőszervezetnek a listája, amelyik nem szerezte meg a vármegyei listákra leadott érvényes szavazatok 5 (több jelölőszervezet esetén 10, illetve 15) százalékát.

A mandátumok elosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képeznek egy számoszlopot: a számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a következő az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.

A mandátumok kiosztásához meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találják meg, az a lista kap egy mandátumot, ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában találják, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.