Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár május 31-én 16 óráig igényelte.

A Braille-szavazósablon olyan kartontasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva. A szavazósablont szavazólaponként biztosítják a választópolgár részére, így a fővárosban előfordulhat, hogy az érintett választópolgár voksainak leadását nyolc (egy EP, négy önkormányzati és három nemzetiségi) szavazósablon biztosítja.

A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz.

Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a listák felsorolását tartalmazó, szintén Braille-írással készült tájékoztatót is.

A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, sorszámát és - az általa választott lista neve melletti kivágáson keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et.

Ezután a szavazólapokat kiveszi a sablonból, borítékba teszi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérültek esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a sablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

(FOTÓ)