B. L.: Felelősnek érzem magam a társulat, az intézmény iránt és még vannak olyan terveim, amelyeket a válságok (pandémia, gazdasági válság) okán nem tudtam megvalósítani. Már az első év után kiderült, hogy jó irányba indult el a Szegedi Nemzeti Színház, majd az összevonás után, a Szegedi Szabadtéri Játékokat is sikeresen lebonyolítottuk 2022-ben. A válságmenedzsment megtanított sok dologra, és egy igazán komplex vezetői tapasztalatot szerezhettem, miközben eredményesen tudtam munkatársaimmal tovább haladni azon az úton, ahol a magas minőség, a műfaji sokszínűség, a technikai fejlesztések mind találkoztak. Több olyan sikerprodukció született az elmúlt pár évben, amelyek nagy szériákat éltek meg és, ahol a közönség sokszor állótapssal köszöntötte a művészeinket. Nagyon inspiráló látni a művészeink fejlődését, és fontos, hogy továbbra is a legjobb rendezőkkel dolgozzunk együtt. A színművészeink és magánénekeseink is jó feladatokban fejlődhettek és a tánckarunk is önálló produkcióval jelentkezett, ami megmutatja, hogy szabad teret kap a kreativitás házon belül. Számos értékes kapcsolatot építhettem, inspiráló emberekkel találkoztam és felemelő pillanatokkal lettem gazdagabb, amiket közösségben élhettem át, ami ugyancsak motivációként hatott.

BL. : Olyan színházi emberek, akik sok éve dolgoznak művészeti területen, de nincs színházvezetői tapasztalatuk, főleg nem ekkora kulturális intézmény élén, ez tetten érhető a pályázati anyagukban megfogalmazott tervekben is. A papír sok mindent elbír, de szakemberként érzékelhető, hogy a terveik és a realitás között nagy a távolság.

B. L.: Igen, ez kiemelt célom volt, mert nemcsak a jelennek fogalmazzuk meg a tartalmainkat a színpadon, hanem az elkövetkező generációk, a felnövekvő fiatalok számára is. A színháznak nagyon sok konkurense van az élményszolgáltatói szektorban, nagy a verseny, de a minőségi, közösségi időtöltés terén a teátrum mindig is előnnyel indul a személyes, élő kontaktuson alapuló kapcsolata miatt. Vonzó, fiatalos, friss tartalmakkal lehet becsábítani azokat a fiatalokat, akik nyitottá válnak, ha a kommunikációnk is eléri őket. Nem a múlt ködéből igyekszünk előrángatni hivatkozásokat, hanem uptodate módon keressük a témákat és a kapcsolatokat.

 

B. L.: A színház nem közvetíthet politikai állásfoglalást sem, de másmilyet sem, hiszen lényegéből fakad, hogy kérdéseket fogalmazzon meg, vizsgálja meg az álláspontokat, és balanszírozzon az értékrendek között. A színpadon a művészi minőség számít. Sosem azért hívtam meg valakit, mert a közéletben hangosan képviselte a közéleti álláspontját.

 

B. L.: Ebben a dinamikusan változó gazdasági, jogi, kultúrpolitikai időszakban a legoptimálisabb működési struktúrát szeretném kialakítani, amiben a kollégák egzisztenciális biztonsága mellett biztosítható marad a magas művészi színvonal is. Fontos, hogy lehetőséget teremtsünk vezető társaimmal a technikai fejlesztésre is, a kapcsolataink bővítésére és koprodukciók létrehozására határon belül és határainkon túl.

Fotó: Szabó Luca