Kétségtelen a digitalizáció áthatja az életünket, a munkánkat. Gyökeresen megváltoztatja az értékteremtést, forradalmasítja a gazdaságot és a társadalmat. Mind több adatot kapcsolunk össze egymással, ami új típusú szolgáltatásokat, termékeket és üzleti modelleket hív életre. Az üzleti folyamatok sem maradnak érintetlenül. Az „Ipar 4. 0” a hálózatos termelés lehetővé teszi az értékláncok teljes újjászervezését és az üzleti modellek jelentős megváltoztatását.

Egy ország digitalizációs képessége négy alapvető tételhez kötődik:

1.       a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségéhez,

2.       azok hozzáférhetőségéhez,

3.       a digitális tartalomkínálathoz,

4.       és a lakosság digitális kompetenciájához.

Míg az internetes hálózat fejlettségét és internetelérést tekintve Magyarország jó úton halad, a kompetenciákat tekintve nálunk az alapvető digitális készségek szintje kisebb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Pedig Európa lakosságának mintegy 40%-a nem is rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22% nem is használja az internetet. Magyarország lakossága a digitális világ lehetőségeinek kihasználása szempontjából marad le korábban ,amit gőzerővel próbál pótolni. A kompetencia fejlesztéséhez kulcsfontosságú a digitális technológiával támogatott oktatás ,de más ágazatokban is - így a közlekedésben is- nélkülözhetetlenné vált. A modern közlekedés minden szintjén, ma már nélkülözhetetlen az innováció, hiszen a digitalizáció megjelenik a közlekedés technológiai és szervezési szintjein. Tehát gyors transzformációra, gyors reakciókra van szükség, és a közlekedés digitális világtrendjeit követnünk kell. A közlekedés rohamosan változó rendszerirányaiban csak azok tudnak sikeresek lenni akik hatékonyan reagálnak a közlekedéssel összefüggő információs igényekre, a szolgáltatások fejlődésére, a digitális technológiáknak és tartalmaknak tehát utas, fuvaroztatói és operátori igényeket kell kiszolgálniuk. Ma már világosan látszik akik nem hisznek a digitális technológiákban és tartalmakban, azok hozzáférhetőségében és az ilyen irányú fejlesztések szükségszerűségében, véglegesen lemaradnak. Ez pedig később akár társadalmi feszültségeket is okozhat.

Az új digitális eszközök pl okos telefonok mint felületek már szolgálják a közlekedési szolgáltatásokat,ha vannak jól strukturált  tartalmak és eljutnak a felhasználókhoz, ha eljutnak hozzájuk  legfrissebb technológiai és tartalom fejlesztések  és azon kialakulnak az opcionális interaktivitások, tehát a szolgáltatók és felhasználók (utasok, fuvarozók) interakciója.

A XIX. Szegedi Nemzetközi Közlekedési Konferencia ezeket a témákat járta körbe a maga valóságában, meghallgatva a közlekedési kormányzat a felhasználók és a technológiai és tartalomfejlesztők gondolatait. Előadásokat hallottak a részt vevők a digitális adathordozók hazai fejlődéséről  az e-szig jövőjéről az okos eszközök fizetési alkalmazásairól, személyszállítás területén a már meglévő  elektronikus jegy és bérletrendszerről (JÉ) vagy a NEK (nemzeti egységes kártyarendszer) kritériumrendszeréről és a most elinduló „Egyjegy” országos nagyprojektről is. Nem különben az árufuvarozás, logisztika elektronizálásáról, mind közhatalmi igényrendszerről mind pedig a szolgáltatói lehetőségekről. Fontos információk jutottak el a szabványos közlekedési adatcsere előírásokról, mind a hazai fejlődéséről a meglévő adatbázisok összekapcsolhatóságáról, és azok fejlesztéséről is. Már most látszik, hogy hazánkban is exponenciálisan fejlődik mind a digitalizált szolgáltatási mind pedig az infrastruktúra adattartalom. A konferencia végén a hallgatóság egyetértett abban az ajánlásban, hogy Magyarországon is kell egy valós digitalizációs ország stratégia, ahol valamennyi alágazat digitális részstratégiájának egybefoglalása megtörténik.

Olyan ország stratégia kell amely kijelöli legalább 10 év távlatában azt az utat, melyen minden alágazatnak,így a közlekedésnek is végig kell mennie! Mert az elérhető társadalmi hasznok felbecsülhetetlenek gondoljunk csak a közlekedési adatok digitális megőrzésére,a közlekedés versenyképességének növekedésére, a hatékony és felgyorsult reagáló képességre, mellyel együtt járnak a korszerű működési folyamatok, az ésszerű fenntarthatóságra, a még erősebb megrendelői és utas kontrollra, a társadalmi átláthatóságra vagy a kezelhető közlekedési kockázatokra. Ezek mind-mind az utasok vagy megrendelők, végső soron az állampolgárokat szolgálják.