A tárcavezető elmondta, hogy míg 2022-ben 99 ezer fiatal jelentkezett egyetemre és főiskolára, 2023-ban 126 ezren adtak be jelentkezést, 2024-ben pedig újabb 121 ezer fő felvételizett, "még annak ellenére is, hogy a felvételiző korosztály összlétszáma csökken."

"Nagyon sok fiatal van, aki tanulni akar, aki tudásra akar szert tenni" - mutatott rá.

A magyar kormánynak a magyar jövő a legfontosabb, ebben pedig kulcsszerepet játszanak a felsőoktatásból kikerülő hallgatók - jelentette ki, a miniszter. Megjegyezte: az átalakítás mottója az, hogy "ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség."

A változásokról szólva közölte: a felvételin szerezhető 500 pontból 100 pont odaítéléséről már az egyetemek dönthetnek, emellett az intézményekre bízták a felvételi tantárgyak kiválasztását és szabadon dönthetnek az emelt szintű érettségi megköveteléséről is.

Csák János felidézte: az elmúlt másfél évben a kormány jelentős változásokat léptetett életbe az egyetemi rendszerben, megnövelve az egyetemi autonómiát. Szavai szerint az volt a cél, hogy "szélesre nyissák az ajtókat" annak érdekében, hogy minél több tudásra vágyó magyar és külföldi fiatal jelentkezhessen.

Beszámolt arról is, hogy a 320 ezer, felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek. "Már most olyan a reputációja a magyar felsőoktatási rendszernek, amelyik idevonzza a külföldieket" - mondta. Kiemelte: a magyar kormánynak "nagy tervei vannak", mert a tudásközvetítésben is benne akar lenni a világ élvonalában.

A miniszter sikernek nevezte azt is, hogy a 2024-es felvételin a korábbinál sokkal több fiatal választotta a pedagógusképzést, valamint tovább növekedett a vidéki egyetemekre jelentkezők száma is.

"A kormány hisz abban, hogy nem csak Budapesten van élet" - fogalmazott. Hozzátette: a vidéki egyetemeken nőtt a minőség szinvonala.

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár elmondta, hogy a rugalmasabbá vált felvételi rendszerben 17-féle kategóriában összesen 37 jogcímen szerezhető pluszpont.

Tájékoztatása szerint minden ötödik jelentkező úgynevezett MTMI szakot (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki képzést) választott. A pedagógusképzésre felvételizők száma pedig megduplázódott a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, összesen 17833-an választották ezt a területet - folytatta. Hankó Balázs szerint a "robbanásszerű" emelkedéshez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.

"Szintet lépett a magyar felsőoktatás" - állapította meg az államtitkár, aki kiemelte, hogy egyre többen tanulnak munka mellett: több mint harmincezren adtak be jelentkezést a 30 év feletti korosztályból. Hozzátette: a magyar gazdaságnak, "tudásgazdag munkaerőre" van szüksége.

Elmondta azt is, hogy a legnépszerűbb intézmény az ELTE (17080 jelentkező), a Debreceni Egyetem (9950 fő) és a Szegedi Tudományegyetem (8395 fő) lett az idei eljárásban. A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodási és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.

Összességében a modellváltó egyetemekre jelentkeztek a legtöbben, tízből hatan választottak ilyen intézményt - jegyezte meg Hankó Balázs.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese arról beszélt, hogy megújították a felvételi rendszer informatikai hátterét is. A jelentkezés teljes folyamatát mobiltelefonra optimalizálták, emellett már szakkereső, illetve pontszámító kalkulátor is segíti a diákokat a Felvi.hu oldalon - ismertette.

Jelezte: a felvételizők március 25-től július 10-ig tölthetik fel a még hiányzó dokumentumaikat a rendszerbe, és ugyaneddig módosíthatják a megjelölt szakok sorrendjét is.

A ponthatárokat várhatóan július 24-én állapítják meg, a Pont ott partit pedig idén nem a fővárosban, hanem egy vidéki helyszínen szervezik meg - mondta az elnökhelyettes.